Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 1. Az esetenkénti vízhozammérés fajtái és alapelvei

ható meg. Laza talajnál a vízzárás megoldása jelent nehézséget. Vissza- duzzasztásuk elég kicsi, pontosságuk közepes. Főleg lassú vízmozgás esetén a visszaduzzasztás utáni permanens állapot sokára áll be. Kisebb földmedrek esetén, nem nagy pontossági igények esetén ajánlható, főleg akkor, ha rövid időközön belül gyakran kell a mérést megismételni.

Nyomás alatti átfolyás meghatározásával mérnek a hordozható szi- vornyák is, melyeket főleg kis öntözési vízkivételeknél használnak, ahol a mérésen kívül technológiai feladatot is ellátnak. Pontosságuk közepes. Kifejezetten csak mérési feladatra nem szokás alkalmazni.

Az átbukás meghatározásán alapuló mérőlapok a többi mérőlaphoz hasonlóan használhatók. Készülnek oldalszűkítéses Bazin-bukó és Thom- son-bukó formájában. Az előidézett duzzasztásuk valamivel nagyobb, mint a mérőnyílásoké, de a pontosságuk valamivel jobb. A vízállás pontos észlelése és gondos beállítása esetén a mérőbukók pontossága megközelíthető velük. Kisebb vízhozam tartományban mérnek, mint a változtatható nyílású mérőlapok. A nagyobb duzzasztás miatt a vízzárásra nagyobb gondot kell fordítani.

Hordozható, kisméretű Venturi-csatornák is felhasználhatók ideiglenes vízhozammérésre. Ezek beépítése gazdaságos azonban csak akkor lehet, ha a mérés legalább egy idényen keresztül folyik. Kivételt képez az az eset, amikor nagy hordalék- vagy uszadékmennyiség miatt más eljárás gazdaságosan nem alkalmazható. Pontossága elég jó, visszaduzzasztása elég kicsi.

Az úszóval való mérésnek egyik különleges, igen pontos változata az ún. mérőernyővel való mérés. A méréshez lehetőleg négyszögszelvényű, végig azonos keresztmetszetű, kellő hosszúságú csatorna és a csatorna alakjához igazodó úszólap szükséges, mely csaknem teljesen kitölti a teljes keresztszelvényt és közel függőlegesen marad a mozgó vízben is. A jól meghatározható keresztszelvény-terület és a középsebesség szorzata adja az igen pontos vízhozamot. Más mérőeszközök hitelesítésére, turbinák, szivattyúk garanciális méréseinél alkalmazzák, ha a megfelelő csatorna rendelkezésre áll, vagy könnyen előállítható.

Pozitív zárási hullám nagyságának mérése alapján is számítható a vízhozam prizmatikus meder esetén, ha a meder elzárása 10—15 s alatt biztosítható (Csoma-féle eljárás). A közepes szelvényszélesség és a középmélység ismeretében a vízhozam grafikonról leolvasható, vagy a megfelelő összefüggésből számítható. Zárt csővezetékek esetében a nyomási hullám regisztrálása alapján határozható meg a vízhozam (Gibson-féle eljárás). A zárási hullámmal való mérésnél a kellő pontosság eléréséhez a hullám magasságát mm-es pontossággal kell megmérni. Jól alkalmazható gyors mérésre olyan helyeken, ahol rendelkezésre áll gyorsan mozgatható zsilip, vagy a meder olyan méretű, hogy egy kézzel könnyen elhelyezhető táblával elzárható és a meder alakja jól definiált, lehetőleg burkolt. Ezek alapján ez a mérés elsősorban öntözőcsatornákban való mérésre ajánlható.

Az ultrahang terjedésén alapuló műszer az átfolyási középsebességet méri a fáziseltolódás elve alapján, de a gyakorlatban inkább csak vízhozam- mérésre hitelesítik állandó szelvények esetében. Meglehetősen nagy fel59