Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 1. Az esetenkénti vízhozammérés fajtái és alapelvei
g) Gyorsan változó sebességek mérésére, illetve a pulzációs jellemzők automatikus meghatározására alkalmasak a hődisszipáción alapuló hőfilmes sebességmérők, főleg kísérleti körülmények közt. A műszer karbantartása és a vele való mérés nagy szakértelmet kíván. A mérendő víz hőfokának állandónak kell lenni és a különböző hőmérsékletre a műszert külön-külön kell hitelesíteni. Az érzékelők viszonylag gyorsan tönkre mennek. Használata ezek miatt gyakorlati célokra nem ajánlható, pulzációs jellemzők meghatározásánál azonban szinte nélkülözhetetlen eszköz. h) A termisztoros sebességmérő félvezetők segítségével határozza meg a sebességgel arányos hődisszipációt. Jellemzője a viszonylag egyszerű felépítés és kezelhetőség. Mérési tartománya az egészen kis sebességek (0,5—300 mm/s) tartományába esik és a kis és nagy szelvényekben egyaránt használható. Nem használható nagyobb és gyorsan változó sebességek mérésére. Használata gyakorlati és kísérleti célra széles körben ajánlható, bár pontossága nem olyan jó, mint a hőfilmes berendezésé, de annál lényegesen olcsóbb. i) Különleges esetekben a középsebesség, vagy a sebességeloszlás meghatározására ajánlható a jelzőanyagos mérés is. Látható jelzőanyag (festék) adagolása esetén a sebességeloszlás fényképezéssel rögzíthető, ismételt felvételekkel pedig a sebesség nagysága is meghatározható az időkülönbség és a távolság mérése után. Folyamatos jelzőanyag adagolással és a koncentráció változás meghatározásával az átfolyási középidő, az átlagos sebességeloszlás számítható, ha ismert a meder szakasz hossza, a jelzőoldat adagolási és mintavételi szelvénye közt akkor is, ha a jelzőanyag útja szemmel nem követhető. A jelzőanyag koncentrációjának és hozamának ismeretében a vízhozam és a mederszakasz nedvesített térfogata is számítható. A mérés pontossága viszonylag kicsi és maga a mérés elég nehézkes. Emiatt csak olyan esetekben ajánlható, ahol más mérési eljárás nem vezet eredményre. így elsősorban műtárgyakban kialakuló áramlások tanulmányozásánál érdemes alkalmazni. j) Újabban fejlesztették ki a Laseres sebességmérőt, amelyik keskeny, átlátszófalú, kísérleti csatornában alkalmas a sebesség nagyságának és időbeli gyors változásának a megmérésére igen széles mérési tartományban. Ezzel a műszerrel kapcsolatban tapasztalatok még nincsenek. 1.3 JELZŐANYAGGAL VALÓ VÍZHOZAMMÉRÉS Erősen tagolt medrekben, műtárgyakban, vagy erősen hullámzó vízfelszín esetén nem lehet pontosan meghatározni az átfolyási szelvényt, illetve értelmezni sem lehet egyértelműen a szelvényeket és a rájuk merőleges sebesség komponenseket, mivel azok pontról pontra nagymértékben változnak. Ilyen esetekben célszerű használni a jelzőanyagos vízhozammérést. A jelzőanyagos vízhozammérés alapulhat rövididejű és folyamatos adagoláson, amikor a jelzőoldat hozama és koncentrációja állandó. Rövid idejű adagolásnál a vízhozam meghatározható a jelzőanyag mennyiségének és a felrajzolt jelzőanyag hullám alatti területnek a hányadosából, vagy 57
