Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 3. Vízhozammérő órák, rotaméterek

2. Vetítős „T” keresztmetszetű gyűrűdugattyú, amely koncentrikus dugattyúcsapjával a rögzített vezetőcsap körül kering. A keringő dugattyú fel van hasítva és ebbe a hasítékban illeszkedik bele a választólap, lehetőséget hagyva a dugattyú mozgásának.

Az ábra alapján a mérő a kövekezőképpen működik. A ki- és beömlő3 4

IV—3.1 ábra. Gyűrűdugattyús vízmérő működési vázlata

a mérőkamra fal, b koncentrikus dugattyúvezetés, c elválasztó fal, d belépő nyílás, e kilépő nyílás, f gyűrűdugattyú, g gyűrűdugattyú csapja, h vezetőcsap

nyílások közötti nyomáskülönbség hatására (megindul a fogyasztás) víz árajmlik be a mérőkamra bal részébe és a kiömlőnyílás irányába tolja a dugattyút, ami ugyanakkor azonos vízmennyiséget ki is szorít. A töltés további menetét a 2. kép mutatja. A be és kiömlő nyílások teljesen szabaddá váltak és a mérőkamra fele feltöltődi'k, ill. leürül. A 3. képen a mérőkamra jobboldali részének kiürítése éppen befejeződik, a dugattyú még tovább mozog a kiömlő nyílás felé, amíg a 4. képen a mérőkamra kiürítése be nem fejeződött és mérőkamra belső, valamint a dugattyú külső fala közötti mérőtér fel nem töltődik. A 4. képen látható „holtponti” helyzetben a dugattyú átfedi a be és kiömlő nyílást. Tekintve azonban, hogy a gyűrűdugattyú belső tere is hozzá tartozik a mérőtérhez, a be és kiömlő nyílások közötti nyomáskülönbség hatására a dugattyú nem kerül nyugalmi helyzetbe, hanem azonnal továbbmozdulva szabaddá teszi a ki és beömlőnyí554