Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 3. Vízhozammérő órák, rotaméterek

betartását javasoljuk. Hegesztett mérőkönyök esetében a megelőző csőhossz befolyását a ÍV—2.64. ábra szemlélteti. Ismét kihangsúlyozzuk azonban, hogy különösen hegesztett, törtívű, de a simaívű könyökök esetében is szükségesnek tartjuk a helyszíni, ÜL hasonló áramlási feltételek mellett a laboratóriumi hitelesítést.

3. VÍZMÉRŐ ÓRÁK, ROTAMÉTEREK

Vízmérő órák, vagy röviden vízórák azok a szerkezetek, amelyek a zárt csőben áramló víz hatására egy tengely forgó mozgása révén működnek, azaz mérik az átáramlott vízmennyiséget. A tengely fordulatszáma bizonyos hatások között arányos az átfolyt vízmennyiséggel, amelyet így egy közönséges számlálószerkezet összegez. A vízórák egyesítik magukban a vízmérő berendezések primér (mérőjelképző — pl. egy szűkítőnyílás) és szekunder (mérőjelérzékelő —t pl. differenciál-manométer) elemét. Vízórákban a primér elem egy tengely körül forgó mozgást végző, áramlásba helyezett dugattyú vagy lapátkerék, míg a szekunder elem a számláló mű [47].

A vízórákat működési módjuk szerint felosztva, két alaptípust különböztetünk meg:

1. térfogatkiszorítás elvén működő számlálók:

—< egy vagy többdugattyús,

— forgódugattyús (forgótárcsás),

— bolygótárcsás.

2. Turbinás (kerekes) számlálók:

—• tangenciális beömlésű, lapátos (szárnykerebes),

— axiális beömlésű szárnyas (Woltmann-szárnyas).

Teljesítményük és fő alkalmazási területük szempontjából megkülönböztetünk

— háztartási vízórákat ~ 3 m3/h Q ~ 30 m3/h,

— nagy vízmérő órákat ~ 30 m3/h ű Q ^ ~ 4000 m3/h.

Háztartási vízmérők gyanánt elsősorban a szárnykerekes és forgódugattyús típusokat alkalmazzák, még az ún. nagy vízmérő órák között főleg a Woltmann szárnyas és a különböző típusú kis teljesítményű vízórákkal sorba vagy párhuzamosán kapcsolt (méréshatár növelés) Woltmann szárnyas vízmérők terjedtek el.

A vízórák jellemzésére az alábbi fogalmakat használjuk:

— Teljesítő képesség: az az időegység alatt átbocsátható vízmennyiség [m3/ó], [1/p] amelynek megmérésére a vízóra szerkezetére nézve káros következmények nélkül a megengedett + 2%-os hibahatáron belül képes.

— Terhelés: az időegység alatt a vízmérőn ténylegesen átfolyó víz- mennyiség [m3/ó], [1/p]. A teljesítmény egy-egy vízórára meghatározott érték, a terhelés pedig a ténylegesen, pillanatnyilag átfolyó vízmennyiség, függetlenül a vízmérő teljesítményétől. Éppen ennek a két jellemzőnek az összehasonlítása mutatja meg, hogy helyesen, vagy helytelenül választottuk meg vízmérőnket.

552