Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 2. A mérőmagasság elvén működő berendezések mérőjelképzői
A szonda mérőmagasságának és az átlagsebességből számítható sebes- ségmagasság viszonyát az áttételi szám (a) fejezi ki v2 h = a--------- (44) 2 9 A IV—2.51. ábrán bemutatott szonda áttételi számának változása a a sebességmagasság függvényében a IV—2.52. ábrán látható. IV—2.50. ábra. Venturi-szonda elrendezése és fő méretei A szonda hidraulikailag a (43) összefügéssel jellemezhető, ahol az „n” kitevő értéke 0,5. Alkalmazható kialakítását a IV—2.53. ábra tünteti fel [37], A szonda anyag rozsdamentes acél. A Venturi-szonda áramlási ellenállása jelentéktelen. Miivel tartópont nincs benne, így az el- dugulási veszély csekély (a statikus nyomás kivezetések tisztítása megoldható), azonban lebegő uszadékokra érzékeny, ezért csak tiszta víz folyamatos mérésére javasolható. Mint minden „pontszerű” mérőt a Vemturhszondát is elég hosszú egyenes csőbe kell beépíteni, hogy a szonda helyén a helyi sebesség és az átlagsebesség aránya tág határok között állandó legyen. Erre vonatkozóan a mérőtorok beömlésű Venturi-cső beépítési szabályai irányadóak (2.2.3.3 fejezet). A beépítés helyén a szondát hitelesíteni kell (természetesen azonos áramlási feltételek megvalósítása esetén ez laboratórium— j\r—2.51. ábra. A Venturi-szonda ban is elvégezhető). nyomásviszonyai 541
