Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 2. A mérőmagasság elvén működő berendezések mérőjelképzői
torok nyomásmérő megcsapolások különböző félsíkokban is elhelyezhetők. A nyomásmérő megcsapolásokkal mérhető A p mérőnyomást azonos szintre vonatkoztatva kell figyelembe venni (differenciál-manométer alkalmazásakor ez általában automatikusain teljesül). — A mérési megcsapolások azonos meridián félsíkban legyenek, ha olyan folyadékáramot kell mérni, amelyeknél hőmérsékletváltozás következhet be a mérési megcsapolás és a mérőműszer közötti összekötő csővezetéken, mert ebben az elrendezésben könnyebb a két kivezető csövet szorosan egymás mellett vezetni és hőszigetelni. 2.2.3.2 A Venturi-cső méretezése A feladat adott átmérőjű, csővezetékhez folyamatos vízhozammérésre szolgáló Venturi-cső tervezése, ill adott méretviszonyú Venturi-cső állandójának (vízhozamtényezőjének) kiszámítása. A méretezés során meg kell különböztetni a kúpos (klasszikus) és a mérőtorok beömlésű Venturi-csövet, tekintettel azok eltérő alkalmazási lehetőségeire. A kúpos Venturi-cső jellemzői: 0,4 < ß < 0,75 100 mm < D < 800 mm 2 ■ 105 < ReD <, 2-106 Re,D D, ß szélső értékeinek együttes alkalmazását kerülni kell. A mérőtorok beömlésű Venturi-cső jellemzői: 0,1 < m < 0,6 (0,316 < ß < 0,773) 65 mm < D < 500 mm A IV—2.20. ábra tartalmazza m szűkítési tényező függvényében ReDIV—2.20. ábra. A mérőtorok beömlésű Venturi-cső Keo-szám határai a szűkítés függvényében nek azokat a szélső határait (ReD)m.lx és (fieD)min, amelyek között az átfolyási szám értékei jó közelítéssel állandónak tekinthetők. A felső értékek jelzik azt a hatást, ameddig ao-t kísérletileg meghatározták. Megjegyezzük, hogy az átfolyási szám gyakorlatilag állandó volta a kúpos Venturi-csőre megadott ReD tartományra is vonatkozik. A szabvány 511
