Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
IV. Börzsönyi András: Folyamatos vízhozammérés zárt vezetékben - 1. A folyamatos vízhozammérés alapelemei
IV. FOLYAMATOS VÍZHOZAMMÉRÉS ZÁRT VEZETÉKBEN Az 1.1. fejezetben tárgyalt, a vízgazdálkodás alapját képező, különböző területeken jelentkező mérési feladatok közül a következőkben a zárt (teltszelvényű) csővezetékben végzett folyamatos vízhozamméréssel foglalkozunk. Az egyes részfejezetekben a különböző mérési módszerek fizikai alapjainak rövid áttekintése, majd a mérőberendezések alapelemeinek bemutatása után az alkalmazás szempontjai szerint részletesen tárgyaljuk a gazdaságosan alkalmazható legfontosabb módszereket. Ismertetjük e berendezések működésének hidraulikai alapjait, méretezését, az egyes mérési módszerek főbb kiválasztási szempontjait, szerelését, üzemeltetését, valamint hitelesítését. 1. A FOLYAMATOS YÍZHOZAMMÉRÉS ALAPELEMEI 1.1 A MÉRÖJELKÉPZÖK ÁTTEKINTÉSE A számos ismert, kevésbé gyakran és gyakrabban alkalmazott mérési módszer fizikai alapjait a vezetéken belüli és kívüli mérőjelképzés szerint megkülönböztetve a IV—1.1. táblázat [2] foglalja össze. Általános meghatározások A vezetéken belüli mérőjelképzésen azt az esetet értjük, amikor az áramlás valamilyen függvényében változó mérőjel képzése érdekében az áramlást határoló (belső cső) felületet meg kell szakítani (az áramlás menetén a csőkeresztmetszetet meg kell változtatni), pl. mérőkészűkületek, szondák és más mérőjelképzők beépítése által. Vezetéken kívüli mérőjelképzés esetén a csővezeték keresztmetszete, ill. az áramlást határoló felület a mérés helyén változatlan marad, gyakorlatilag megegyezik a megelőző és követő csőszakaszok belső felületével. 29* 451
