Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 5. A vízhozammérés hibaszámítása
A vízhozamtényezők felvételében elkövetett hiba lehet a legsúlyosabb. A hiba elsősorban eredhet: aj a meghatározási mód pontatlanságából; b) az áramlási viszonyok szabálytalan jellegéből; ej a mechanikai hasonlóság ki nem elégítéséből. A jellemző méretet mindig helyi méréssel kell véglegesen meghatározni, így a benne elkövetett hiba igen kicsire szorítható. Nagyobb hibát követhetünk el, ha a tervezési méretet vesszük alapul, mivel így az építési (gyártási) hibát is belevisszük a mérésbe. Ebben az esetben, főleg kisebb méreteknél, viszonylag kis abszolút mérethiba hatása is igen jelentős lehet. A mérőmagasság meghatározásában elkövetett hiba eredhet: aj a vízmérce nullpontjának helytelen beállításából; b) az észlelőhelyen (például csillapító aknában) a mérőmagasság valódi értékétől eltérő vízállásból (eltömődés, légzárvány, lengés stb.); ej a vízmérce pontatlanságából (nem arányos beosztásból); d) helytelen vagy pontatlan leolvasásból; ej a vízszintingadozásából. Az a és c hiba minden esetben szabályos vízhozam hibát eredményez. A vízmérce nullpontjának hibája a mérőmagasság észlelés hibájához teljesen hasonló, azaz AQ = n^-Q. h Ha a vízmérce nullpontja alacsonyabb, mint a küszöbszint, akkor a hiba pozitív, ha a nullpont magasabb, akkor negatív. Bukóknál és mérő szűkületeknél az észlelőaknában a vízállás akkor egyezik meg a mérési helyen észlelttel, ha a megcsapoló cső d átmérője d ^ 0,1 Yf\, ahol F| az érkezési szelvény nedvesített területe a legkisebb mérendő vízhozamnál. Hevesen változó vízhozamoknál a csillapítóakna késlelteti a jellemző mérőmagasság kialakulását. Az eltérés tulajdonképpen az összekötő cső vesztesége (és ezért hevesen változó vízhozamoknál rövid és lekerekített betorkollású cső célszerű).Ackers és Harrison szerint a megtűrhető késleltetés és az akna és megcsapoló cső méretei között az alábbi összefüggés áll fenn: [ 2g Ah I ^ s ahol Fu a csillapító akna vízszintes keresztmetszeti területe, j a megcsapoló cső keresztszelvény területe, dhjdt a vízállás változás szélső értékű sebessége, Ah a megtűrhető késleltetés (célszerű értéke a mérőmagasság észlelő berendezés érzékenysége), és Af a megcsapoló cső összveszteség- tényezője. A vízállás változás a vízhozam változásból is számítható dh< H dQ----- -----------d t nQ dt F„ — J dhildt 45
