Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 5. Mérőszűkületek
A felvízi mérőmagasságot a konfuzor kezdeténél, az alvízi mérőmagasságot a diffuzor végénél szokás mérni. Az első hazai műtárgyat a III—5.16. ábra szemlélteti. A szelvény vízszállítása szabad átfolyásnál azon az elven határozható meg, hogy a torokban a kritikus sebesség feltétlenül előáll. Ebben az esetben levezethető, hogy a vízhozam Q = eb H3'2 ahol b a torok fenékszélessége, H a felvízi energiamagasság. A c tényező a Hz/b viszonyszámtól függ, ahol z a rézsű cotan- gense, és c a III—5.17. ábrán olvasható le. A képlet bizonyos * fokig közelítés, mert a felvízi mérőmagasság észlelési helye és a kritikus segességgel folyó víz között nem vesz figyelembe esésveszteséget. A valódi vízhozam az elméletileg számított 0,95—0,98-szerese. Az elméletileg számított vízhozamot a 111—5.18. ábra, és a III—5.5. táblázat szolgáltatja. Haszpra Ottó kísérlete alapján meg lehet határozni a műtárgyak tapasztalatai vízhozamgörbéit is. A mérési eredmények alapján számítottuk a közelítő lyen a fa5/2 III—5.17. ábra. A C tényező a vízszállítás számításához eredményt adó III—5.9. ábrát, ameIII—5.4. táblázat Parshall-csatorna típustervek jellemzői A MOT I. 31—129 a—d/65 típusterv szerinti Parshall-csatornák Torokszélesség Műtárgy hosszúság Mérési tartomány Vízmérce osztása Betonmennyiség Típusterv sorszáma cm cm 1/s cm m3 15 198 1,5— 130 0,5 1,6 MOT 1.31—129 a 30 364 15,0— 500 0,5 3,4 MOT 1.31—129 b 61 279 28,0— 950 0,5 4,1 MOT 1.31—129 c 122 423 130,0—3000 1,0 5,6 MOT 1.31—129 d 26 Vízhozammérés 401
