Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 5. Mérőszűkületek

egyenletet kapjuk, amely teljesen hasonló szerkezetű a bukóképlethez. Azonban a felvíz és a kritikus mélység között itt is van a b/B szűkítési viszonytól, a p küszöbkiemeléstől, továbbá a szűkítés mikéntjétől (íves stb.) függő energiaveszteség, azaz H' < H, H' = kH, ahol k < 1 ~ 0,96 ... 0,98. A vízhozam gyakorlati képlete

ahol az átfolyási tényező, M = 0,357 ju = 0,357 k312.

Ha az alvíz meghalad egy bizonyos határértéket, visszahat a torokban, a kritikus mélység nem tud kialakulni és a szabad átfolyás helyett ún. alulról befolyásolt átfolyás áll elő. Vízszállítása a bukóhoz analóg módon

ahol a kb az alsó befolyásolási tényező a h„/hf viszonyszám függvénye. Ennek megfelelően az alulról befolyásolt átfolyás vízszállítását egy háromváltozós görbesereg (a Lamoen belga professzorról elnevezett „Lamoen-görbék”) szemléltetik, a hf — f(ha, Q) alakkal kifejezhetően.

A mérőszűkületet az elmondottak után többféle szempont alapján osztályozhatjuk:

a) az átfolyás jellege szerint

— szabad átfolyással,

— alulról befolyásolt átfolyással működők,

b) a kialakítás mikéntje szerint

— mérőperemek,

— mérőtorkok,

— Venturi-csatornák,

c) a fenék helyzete szerint

— küszöbkiemelés nélküli,

— küszöbös,

d) az átfolyási szelvény keresztmetszete szerint

— négyszög,

— trapéz,

— parabola,

— összetett,

— egyéb

szelvényű.

Az egyes négyszögszelvényű típusok vízszállítására jellemző összefüggést szabad átfolyásra

alakban a III—5.2. ábrán adjuk meg. Az eltérés elsősorban a műtárgy kialakításának, másodsorban a felvízleolvasás helyzetének különbözőségében rejlik.

Q = MbH312

Q = MbbH3/2 = kbMssbH312,

A mérőszűkületek vízszállítására jellemző összefüggést akár laborató382