Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 5. Mérőszűkületek
Az oldalszűkítéses bukó nyílásának függőleges középvonala a csatorna közepére essék, tehát szimmetrikus elhelyezésű legyen. A víznek a bukóhoz vezető egyenes szakaszba való bevezetése a csatorna hossztengelyének irányában történjék, a gáthoz a víz felszíni hullámzás nélkül, a keresztmetszetben szabályos elosztásban és párhuzamos vízszálakban érkezzék. Ha helyszűke miatt nincs meg az elegendő hosszúság, mesterséges csillapítás is szóba jöhet. Kétes esetben az áramlás szabályosságát szárnyméréssel ellenőrizni kell. Gyakorlati szelvényű bukónál a betonból épült széles küszöb, illetve a keresztmetszet állandóságát acélidomok bebetonozásával kell biztosítani. Az észlelőberendezést (lapvízmércét vagy rajzoló berendezést) az előírásos távolságra kell felszerelni (III—4.2. táblázat F méret), amely típusonként különböző lehet, közelítően az átbukási magasság 2—4-szerese kell legyen. A bukóudvar állandóságát is célszerű biztosítani, esetleg hordalékleeresztő nyílást is kell építeni. A hordalékleeresztő nyílásnak viszont jól zárhatónak kell lennie, nehogy rajta keresztül mérés nélkül víz szökhessen meg. A mérőbukókkal való mérésnél vagy rajzoló vízmércét (III—1.2.2) vagy gyöktárcsával ellátott vízhozamírót (III—1.3 fejezet) célszerű felszerelni, amelyek az adatokat folyamatosan jegyzik. 5. MÉEŐSZÜKÜLETEK 5.1 A MÉRŐSZÜKÜLETEK ALTALÁNOS JELLEMZÉSE Az előző fejezetben ismertetett mérőbukók mellett a nyílt mederbeli folyamatos vízhozammérés leggyakoribb műtárgyai a medret főként oldalról és esetleg alulról leszűkítő mérőszűkületek. Fő előnyük, hogy kisebb duzzasztást okoznak, vagyis kisebb energiaveszteséggel működnek, mint a bukók, és előttük a hordalék kevésbé rakódik le. Nagyrészt szabad átfolyással működnek, vagyis legalább egy szelvényben — a szűkületben — a kritikus sebességet idézik elő, és ennek következtében az alvíz felőli hatások nem terjedhetnek felfelé, a vízhozam egyedül a felvízi vízállás, mint mérőmagasság függvénye. Működhetnek azonban alulról befolyásolt átfolyással is, ez ez általában magasabb alvíznél áll elő, mint bukók esetében. A mérőszűkületek konfuzorból, torokból és diffuzorból álló típusait Venturi-csatornáknak nevezik. Hidraulikai alapelvüket illetően utalunk a III—2.1 és III—2.2 fejezetre, illetve a Vízépítési hidraulika könyv [48] V—3. fejezetére és a következőkben csupán szemléltetésül vezetjük le a négyszögszelvényű küszöbkiemelés nélküli Venturi-csatorna vízszállítására vonatkozó összefüggést. 380
