Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 4. Mérőbukók
tani, szinte mindenkor oldalszűkítéses bukó alkalmazására kerül sor. Az oldalszűkítéses bukó vízhozamtényezője az oldalszűkítés mértékétől is jelentősen függ. Az oldalszűkítés hatását Kindsvater és Carter — ma már nemzetközi szabványban is elterjedt összefüggése alapján — a III—4.3. ábrán mutatjuk be. Látható, hogy minél kisebb a b/B viszony, azaz minél erősebb a szűkítés, a vízhozamtényező értéke annál állandóbbá válik és közelítőleg /u = = 0,58 — 0,59 értékű lesz. (Az összefüggést b < 0,2 m koronahossz esetén a kapilláris hatások el nem hanyagolható volta miatt már korrigálni kell.) A vízhozamtényezőnek a szűkítéstől való függése kellemetlen következményekkel jár, mert különböző szélességű mederbe épülő azonos méretű bukó vízhozamtényezője változna, sőt esetleg a szűkítési viszony is megváltozna a felvízszint emelkedésével. Ezért már régi idők óta az oldalszűkítéses bukók elé rávezető csatornát építenek, amelynek megszabott méretei biztosítják a vízhozamtényezőre vonatkozó összefüggés állandóságát. Az Egyesült Államokban a Bureau of Reclamation alakított ki ilyen típus-méretű oldalszűkítéses mérőbukót, amelynek hidraulikai szempontból előírásos méreteit a III—4.4. ábra mutatja. Az ábra jelöléseit figyelembe véve a III—4.2. táblázatban megadjuk az előírásos méreteket. Ili—4.4. ábra. Típus mérőbukók legfőbb méretei A mérőbukók vízszállításának megállapítására végzett kísérletek során a bukóudvar szélessége, mélysége, a bukókorona hossza és fenék feletti magassága és az átbukási magasság meghatározott méretviszonyban voltak, így a kísérleti adatok általánosításánál ezekhez alkalmazkodni kell. A táblázatban szereplő értékekkel kapcsolatban az alábbiakat jegyezzük meg: Qmin a legkisebb mérhető vízhozam környezetében már a pontosság kicsi, nála kisebb vízhozamnál a bukóképlettel számított érték csak közelítésnek fogadható el. 363
