Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 2. A vízhozammérő műtárgyak hidraulikai alapjai

ahol Q a vízhozam, b a bukóéi hossza, H a mérőmagasság, és M az átbukási tényező, mely a műtárgy szerkezeti kialakításának a hozzáfolyási viszonyoknak és a mérőmagasságnak függvénye. A H mérőmagasság a leszívástól már lényegesen nem befolyásolt — átbukási magasságok és az érkező víz sebességmagasságának az összege. Az érkező víz sebességmagasságának elhanyagolhatóságáról a III—2.5 fejezet tájékoztat.

A képletben általában m, s dimenziók fordulnak elő. M mértékegysége [m1/2/s].

Oldal szűkületen, vagy oldal- és fenékszűkületen való szabad átfolyásnál — négyszögszelvény esetén — az összefüggés teljesen hasonló.

Ha az átbukási szelvénybe felülről egy lap nyúlik bele, a vízszállítás csökken, részint a szelvényterület csökkenése, részint a vízhozamtényezőnek a felső kontrakció miatt bekövetkező csökkenése folytán. A gyakorlati képlet úgy is származtatható, hogy az elzárt részbe eső átbukást le kell vonni:

Q = ML (Hf2 — Hl12)

A képletben Hí a nyílás felső, H2 a nyílás alsó éle feletti energiamagasság.

Ha Hx értéke tart H2-höz, azaz a nyílás a értékre leszűkül és Hí ~ H-2 ^ a, a kis nyíláson való kifolyás alapképletét kapjuk, általában az átfolyási szelvény súlypontjaira vonatkoztatott Hs energiamagassággal

Q =r MLaH]12 = MFH]12

ahol F = La.

Kis nyíláson való szabad kifolyásnál tehát a kifolyó vízhozam a szelvényterülettel és a súlyponti energiaszint négyzetgyökével arányos.

Háromszögszelvényű bukónál a vízhozam szabad átbukásnál

Q = MH5/2,

ahol az M átbukási tényező a bukónyílás szögétől erősen függ.

Trapézszelvénynél az M átbukási tényező a műtárgy alakjától és a vízmélységtől függ, a mérőmagasság n kitevője 3/2 és 5/2 között (a négyszög és a háromszög szelvényre jellemző összefüggésben szereplő kitevők között) változik, mivel kis átbukási magasságoknál a trapéz a négyszöghöz, nagy átbukási magasságoknál pedig a háromszöghöz van közelebb.

2.2 ALULRÓL BEFOLYÁSOLT ÁTFOLYÁS

Ha az alvíz egy határértéket, az ún. visszahatást határt eléri, az alvíz visszahat a felvízre és a vízhozamot nem egyedül a felvízállás, hanem a felvíz és alvíz együttesen döntik el, azaz Q = Q(M, L, Hf, Ha).

A visszahatás kezdetét és a befolyásolás mértékét egyaránt az alvíz és felvíz a műtárgy küszöbszintje fölött mért magasságának viszonyával szokás kifejezni. így a visszahatást határt jellemzi a d/, = Ha, határ /H viszony- szám, amely műtárgytípusonként változik.

341