Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 2. A vízhozammérő műtárgyak hidraulikai alapjai
1. A műtárgyon a víz olyan energiával folyik át, hogy az alvíz nem képes hatást gyakorolni a felvízre. Más szóval kialakul a rohanó mozgás, vagy legalábbis a kritikus sebesség és így egyedül a felvízállás szabja meg az átfolyó vízhozamot. Ilyenkor a műtárgy szabad átfolyással működik. 2. Ha az alvíz túl magas, a felvízi energiatartalom pedig hozzá képest nem,;túl hagy, már nem alakul ki a rohanás, az alvíz visszahat a felvízre. Ekkor alulról befolyásolt az átfolyás. 3. Ha a felvíz és alvíz különbsége határozza meg egyedül az átfolyást, ez a vízszintkülönbség nyomás alatti átfolyásról beszélünk. Ili—2.2. ábra. Elvi vázlat a mérőműtárgyak alapegyenletének levezetésére A háromfajta vízmozgás különféle eseteivel bővebben foglalkozik Starosolszky ö.: Vízépítési hidraulika c. könyve [48]. A műtárgyak vízszállítását leíró alapegyenletek is a három eset szerint változnak, ezért a következőkben ezzel a három alapesettel egyenként is foglalkozunk. Rá kell mutatni, hogy a három eset egymásba átmehet és köztük különbséget néha szabad szemmel nehéz is észlelni. Vizsgáljuk először az energia- és a folytonossági egyenletek segítségével a vízszállítást általánosságban. Az energiaegyenletet a műtárgy előtti 1. és a műtárgy utáni (vagy benne levő) 2. szelvények között írjuk fel: 2 2 Ml + «1 ~ ~ ß'lh 2 + «2 2 + ht. 2 g 2 g ahol ßy és ßi az áramvonalak görbületétől függő ún. nyomáseloszlási tényező, ay és a2 a sebességenergia szelvénybeli eloszlását figyelembe vevő ún. 22* 339
