Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 1. A folyamatos vízhozamnyilvántartás alapjai
szén ja gyárnak egyedi gyöktárcsát kell készíteni. A 3/2 kitevőre készült műszert értelemszerűen a skála átszámítása után bármely méretű műtárgynál lehet alkalmazni. Ezért, ha előre nem döntöttünk a műszer alkalmazási helyéről, vagy több helyen is használni akarjuk, helyes, ha az alkalmazandó műtárgy egységnyi átfolyási szélességére vonatkoztatott vízhozamgörbét adunk meg, mivel ezután a vízhozamot egyszerűen a műtárgy átfolyási szélességével szorozva kapjuk, azaz a skálán vagy írószalagon, illetve összegező művön leolvasott vízhozamot egyetlen számmal kell szorozni. A műszerhez általában ugrószámlapos összegezőmű tartozik, amelyet erős rugós óraszerkezet, vagy szinkronmotor tart üzemben, hasonlóan az írószerkezet papírelőretoló részéhez. Itt kell megemlíteni azokat a vízhozamírókat is, amelyek a csővezetékbe szerelhető mérőberendezések műszereivel rokonok, és olyan nyomás alatti átfolyású mérőműtárgynál szerelhetők fel, ahol a felvíz és alvíz különbsége jellemző. Tulajdonképpen differenciál úszós rendszerűek. A Szovjetunióban terjedt el a Gíubser-féle differeciál úszós vízmeny- nyiségmérő, amely a vízhozamot összegezi (III—1.44. ábra), illetve a Nyi- kitina-jéle dinamikus vízhozammérő (III—1.45. ábra). 1.4 A VÍZHOZAM-IDŐSOROK, VÍZMENNYISÉGEK ÉS A JELLEMZŐ VÍZHOZAMOK MEGHATÁROZÁSA A folyamatos vízhozammérés alapvető célkitűzése a jellemző vízhozamértékek meghatározása. Mint ismeretes, a hidrológiában a sokévi középvízhozam, a legkisebb és legnagyobb vízhozam, valamint ezeknek meghatározott időszakra vonatkozó átlagértékei, továbbá ezeknek az értékeknek vízgyűjtő terület egységre vonatkoztatott ún. fajlagos értékei a jellemző vízmennyiségek. Meghatározásuk módja a következő lépésekből áll: a) kiszámítjuk a napi közepes vízhozamadatokat; b) a napi jellemző értékek már ebből számíthatók; c) meghatározzuk a kijelölt időtartam alatt a szelvényen átfolyt ösz- szes vízmennyiséget és belőle számítjuk az időtartamra jellemző középvízhozamot. A középérték meghatározás alapvető módszere a T 334