Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 4. A vízhozammérés költségei és gazdaságossága
méretezést és a szabatos méreteket. Az építés és szerelés költségét előzetes számításoknál a beépített beton mennyisége, vagy a felhasznált acél súlya alapján lehet becsülni. Az egységárak azonban általában igen magasak, figyelemmel a különleges igényekre. építésre közepes beton-mérőműtárgyaknál 3—5000 Ft/m3. szerelésre közepes mérőberendezéseknél 50— 80 Ft/kp árat lehet előzetesen, tájékoztató jelleggel felvenni. Az észlelő, jelző vagy regisztráló berendezést általában készen rendelik meg, szabott árak alapján; egyelőre főleg külföldi cégektől. Ára néha meghaladja az építését (pl. kisméretű bukó 10 000 Ft-ból előállítható, ugyanakkor a vízhozamregisztráló 30—40 000 Ft-ba kerül). A műszer felszerelése és üzembe helyezése nem kevésbé költséges művelet, de erre nem szabad sajnálni a pénzt! A kapcsolódó beruházást — ha semmiképp nem lehet elkerülni — szintén tervezni kell, néha költségei jóval meghaladják az építés és műszerbeszerzés összegét. Főleg kis esésű csatornákon, ahol a duzzasztás messze hat, lehet jelentős az a földmunka, amit az oldaltöltésbe kell beépíteni. Az esésveszteség költsége szintén jelentős lehet, ezért számítására, illetve figyelembevételére külön módszert mutatunk be. Minden mérőhelyen, amelyet öntöző vagy belvízcsatornára telepítenek, az így előálló energiaveszteség a szivattyúzás költségeinek megnövelése (vagy az uralt terület csökkenése) révén üzemköltségként jelentkezik. Az évi energiaveszteséget meg kell szorozni az energia fajlagos a költségével, hogy a K évi üzemköltséget kapjuk az íj hatásfok figyelembevételével. T K — -9,8 a | Qhdt, V J 0 ahol Q a vízhozam, h az energiaveszteség, m-ben kifejezve, t a folyó idő és T a teljes év időtartama. Általában feltehető, hogy az adott körülmények között 1 ms vízmeny- nyiségnek 1 m magasra emelése átlagosan egy állandó fajlagos üzemköltséggel, k-val jár, és így az adott helyre vonatkoztatva k — ^ — értékkel is számolhatunk, vagyis V K : j Qh dt. Az összefüggést a I—4.1. ábra magyarázza. Egyes esetekben az esésveszteség megadható a vízhozam függvényeként h — f(Q) alakban és így az üzemköltség a vízhozammal közvetlenül is kapcsolatba hozható. Legegyszerűbb esetben h = bQn 32
