Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 1. A folyamatos vízhozamnyilvántartás alapjai

A vízmércék elhelyezésénél a következő szempontokra kell ügyelni:

— A vízmércén a jellemző1 vízállást lehessen leolvasni. Ebből a szempontból a hidak pillérére helyezett mércék nem szerencsések.

— A mérceszelvény környezetében a meder ne változtassa alakját, érdességét és benőttségét se szabályosan, se periodikusan.

— A mérce könnyen megközelíthető legyen kedvezőtlen időjárási viszonyok között is, és könnyen legyen tisztítható.

— A mércén a legalacsonyabb és legmagasabb vízállás leolvasható legyen. Szükség esetén ezt ún. tört mércével, külön kisvízi és nagyvízi taggal lehet csak biztosítani.

— A mérce szelvény alkalmas legyen későbbi fejlesztésre (pl. rajzoló vízmérce elhelyezésére).

Sajnos a régi időben elhelyezett mércék nem mindig elégítik ki ezeket a követelményeket és az idősor további folytatása miatt meg kell néha alkudni a kedvezőtlenebb viszonyokkal is.

1.2.2 Mechanikus vízállás-írók

A folyamatos vízhozammérés nélkülözhetetlen eszközei a vízállás-írók.

A korszerű mechanikus víszintészlelő műszerek úszó révén „veszik” a vízállást és óramű hajtotta mozgó papírszalagra írják, nevük rajzoló vízmérce. Ha a vízállásészlelés helyétől távolabb kívánjuk a vízállást venni, az ún. „távjelző (távadós) vízmércéket” kell alkalmazni, amelyek gyakorlatban vagy pneumatikusak (rövidebb távolságra), vagy többnyire elektromosak (hosszabb távolságra is). A heves vízállásváltozásokat mérő készülékek — mechanikus rendszerek tehetetlenségéből eredően — majdnem kizárólag elektromos elvűek és így távjelzésre is alkalmasak.

A vízszintészlelő műszerek kiválasztásánál az alkalmazót főként három alaptulajdonságuk érdekli:

1. a vízállástartomány, amelyet regisztrálni képes (pl. 0 és 125 cm között),

2. az áttétel nagysága, azaz a rajzolt és valóságos vízállásérték aránya (pl. 1 : 5, azaz 20 cm-nek a valóságban megfelel 100 cm),

3. a műszer idő méretaránya, azaz a papír előretolási sebessége (pl. 20 mm (=) 1 óra).

A fenti adatok a műszer „tehetetlenségével” együtt meghatározzák a vízállásváltozás sebességét, amelyet a berendezés még követni tud. Ezt szokás a műszer teljes skálakitérésére vonatkoztatott periódusszámmal is jellemezni és az elektromos műszereknél Hz-ben is megadni.

1 Igen fontos, hogy a vízállás arra a keresztszelvényre, vagy arra a szakaszra vonatkozzék, amelyre a vízhozamgörbét kívánjuk szerkeszteni. Műtárgyaknál általában elő is van írva, hogy a vízmércét szolgáló helytől pontosan milyen távol legyen a vízmérce ahhoz, hogy a jellemző mérőmagasságot lehessen rajta leolvasni.

300