Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 1. A folyamatos vízhozamnyilvántartás alapjai

A pontok szórását okozhatja:

a — mederváltozás, b — esésváltozás,

c — a lefolyás periodikus változása, vagy d —> mérési hiba.

Az a—c esetben teljesen hibás lenne a pontok közé kiegyenlítő vonalat húzni, mert a szórást szabályos eltérés okozza, amely korrekciót kíván és nem kiegyenlítést.

A mederváltozás esetét mutatja be a III—1.7. ábra.

SAJÓ, ti IS KO LC

Ha a mérés alatt vízszintváltozás áll elő, vagy a vízállást permanens duzzasztás befolyásolja, a mért vízhozamokat a normál esésre kell redukálni, hogy egyetlen vízhozamgörbét kapjunk.

Az esést megváltoztatja a duzzasztás révén a jégtakaró vagy a növekvő növényzet által előidézett érdességnövekedés, vagy egy másik betorkolló vízfolyás nagyvize. A különböző esésértékekhez tartozó vízhozam a Chézy képlet értelmében a

Qi I2

képlettel fejezhető ki, azaz a vízhozam egyenesen arányos az esés négyzetgyökével. A gyakorlatban az esés helyett gyakran harmadik változóként két vízmércén tett leolvasás különbségét vezetik be, az esés jellemzésére szóba jöhet egy alvízi oldali vízmérce vízállása is (például a betorkolló mellékvízfolyáson). Példaként az esésváltozás figyelembevételére a III—1.8. ábrát mutatjuk be.

295

III—1.7. ábra. A mederváltozás okozta eltérés kijavítása