Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 1. A folyamatos vízhozamnyilvántartás alapjai

A H0 érték meghatározható:

a) a meder hossz-szelvényéből (111—13. ábra);

b) számítással a következő képletből

Tr HiHg-Hi

Mq — ----------------------H

í — 2 H2 + Jí3

ahol Hí, Jí2 és H3 különböző vízállások, amelyek elég messze esnek egymástól;

c) logaritmikus skálán lépésről lépésre felvett H0 értékkel közelítve próbálgatással.

Az m és az A értékét megadja a lineárizált egyenletből log Q = — log A -j- m log (H — H0)-ból, két (Q, H) értékpár behelyettesítésével. Értékük :

m_ _______log Q2 — log Qi_______

l

og(H2-H0) —log^- H0) és

A = num log [log — m log (H; — H0)].

DUNA. NAGYMAROS

III—1.4. ábra. A vízhozamgörbe állandóinak meghatározása

Az m és A érték meghatározását a III—1.4. ábra mutatja. Grafikusan m az egyenes iránytangense (ha a vízszintes és függőleges logaritmikus lépték azonos)

, a m = tg = — b

míg A az a Q érték, ahol m log (H — H0) = 0, azaz H — H0 = 1.

Ha a meder összetett szelvényű, a kapcsolat is több egyenes szakasz- szal közelíthető meg. Legbizonytalanabb a töréspont környéke.

A vízhozamgörbe érvényességének a mért szakaszon túl való kiterjesztése a következőképpen lehetséges:

a) a szelvény geometriai méretei alapján;

b) a szelvény hidraulikai jellemzői alapján;

293