Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 1. A folyamatos vízhozamnyilvántartás alapjai
A H0 érték meghatározható: a) a meder hossz-szelvényéből (111—13. ábra); b) számítással a következő képletből Tr HiHg-Hi Mq — ----------------------H í — 2 H2 + Jí3 ahol Hí, Jí2 és H3 különböző vízállások, amelyek elég messze esnek egymástól; c) logaritmikus skálán lépésről lépésre felvett H0 értékkel közelítve próbálgatással. Az m és az A értékét megadja a lineárizált egyenletből log Q = — log A -j- m log (H — H0)-ból, két (Q, H) értékpár behelyettesítésével. Értékük : m_ _______log Q2 — log Qi_______ l og(H2-H0) —log^- H0) és A = num log [log — m log (H; — H0)]. DUNA. NAGYMAROS III—1.4. ábra. A vízhozamgörbe állandóinak meghatározása Az m és A érték meghatározását a III—1.4. ábra mutatja. Grafikusan m az egyenes iránytangense (ha a vízszintes és függőleges logaritmikus lépték azonos) , a m = tg = — b míg A az a Q érték, ahol m log (H — H0) = 0, azaz H — H0 = 1. Ha a meder összetett szelvényű, a kapcsolat is több egyenes szakasz- szal közelíthető meg. Legbizonytalanabb a töréspont környéke. A vízhozamgörbe érvényességének a mért szakaszon túl való kiterjesztése a következőképpen lehetséges: a) a szelvény geometriai méretei alapján; b) a szelvény hidraulikai jellemzői alapján; 293