Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 3. A vízhozammérések megszervezése

Az észlelő-mérő rendszer egyrészt a tervező-építő-üzemelő szoros együttműködését kívánja meg, másrészt különösen fontos a hálózat működ­tetése során az a)—f) pont alatti tevékenység egymásrahatása (azaz az adatok feldolgozása és értékelése során észlelt rendellenességek azonnali megszüntetése az a)—d) pont alatti munkában). Kissé bővebben foglolkozunk a továbbiakban a hidrológiai észlelőháló­zat és az öntözőrendszerek vízmérési feladataival. 3.1 TERMÉSZETES VÍZFOLYÁSOK Természetes vízfolyásokon a rendszeres és folyamatos észlelés, vala­mint mérés a hidrológiai észlelő hálózat rendszerében folyik. A hidroló­giai észlelő hálózat fenntartója vagy egy külön országos hatáskörű szerv (pl. Vízrajzi Intézet), vagy egy más, nagyobb intézmény (pl. Öntözési Mi­nisztérium) keretében működő hidrológiai szolgálat. A személyzet alapján alapvetően kétféle rendszer van, éspedig a fő­foglalkozású vízmérce észlelőkön nyugvó állomásos rendszer, vagy a mel­lékfoglalkozású vízmérce észlelők mellett külön mozgó mérőszolgálat. Kis területű, sűrűn lakott országban az utóbbi a szokásos. A hálózatba kap­csolt állomások jellegét tekintve ismét kétféle lehet, nevezetesen az állandó hosszúidejű állomásokból álló hálózat, vagy a néhány alapállomásból és az ún. expedíciós területekből álló hálózat. Utóbbi azt jelenti, hogy egy-egy kijelölt országrészt néhány évig nagyon sűrű mérőhálózattal vizsgálnak, majd az „expedíció” más vízgyűjtőre települ át, csupán néhány alapvető állomást tartva üzemben. Feldolgozást tekintve napjainkban kétféle rendszer van küzdelemben: a kézi számítás és a teljesen gépi adatfeldolgozás. Utóbbi egyre nagyobb tért hódít. A gépi feldolgozás ismét kétféle: a helyszínen hagyományosan észlelő és az irodában lyukszalagra áttevő, vagy a helyszínen rögtön lyuk­szalagra regisztráló módszer. A kétféle módszer között még nem dőlt el a verseny. A mérések megszervezésével kapcsolatban igen fontos a felszereltség — ez megint kétféle lehet: a mozgó csoport minden felszerelését magával viszi, míg az állomási rendszerben a nehezebb felszerelések a helyszínen tárolódnak és csak a mérőszemélyzet utazik. Hazánkban a kísérleti vízgyűjtő területek és néhány nagy folyami észlelőhely dolgozik állomásrendszerben, a nagy többség mellékfoglalko­zású észlelőkkel, és mozgó mérőcsoportokkal van üzemben. 3.2 ÖNTÖZŐRENDSZEREK Az öntözőrendszerekben a telepített állomások általában főfoglalkozású észlelővel (vízőr, csatornaőr, szakasz technikus) működnek. Az adatok be­gyűjtése igazodik az igényekhez és az elszámoláshoz. Ezért többnyire az ún. dekád módszer terjedt el, amikor minden 10 napban meghatározták a vízmennyiséget. 29

Next

/
Thumbnails
Contents