Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
III. Dr. Starosolszky Ödön: A folyamatos vízhozammérés nyílt medrekben - 1. A folyamatos vízhozamnyilvántartás alapjai
Strickler—Manning-féle összefüggés, ahol n a Manning-féle érdesség, k a Strickler-féle simaság (1/n = k). A képletből behelyettesítéssel a Q = F n összefüggéshez jutunk (bővebben lásd Starosolszky: Vízépítési hidraulika). A természetes medrekben a meder nem prizmatikus és az energiavonal nem párhuzamos a fenékkel. Ezért a Chézy-féle összefüggés csak közelítően érvényes. Négyszögszelvényhez közelálló széles medernél, midőn R ~ H és F ~bH Q = 1 bH ■ H2/3Í1/2 = - bí' -H5,3 = Q = AH5'3, n n vagyis a vízhozam a fenék fölött mért vízállás (a vízmélység) 5/3 hatványával arányos. Ekkor H a szelvény középmélysége, azaz H = (J H db)/B. A képlet vizsgálatából kitűnik, hogy a vízhozamgörbe akkor lehet csak állandó és egyértelmű, ha n, I és b vagyis a meder érdessége, az energiavonal esése és a meder méretei legfeljebb H-tól függnek. A III—1.1. ábra mutatja a mederváltozás és az esésváltozás hatását a vízhozamgörbére. Ili—1.1. ábra. A mederváltozás és az esésváltozás hatása a vízhozamgörbére A hidraulikai jellemzők változása mellett nehézséget okoz még a mérési adatok hiánya a szélsőséges vízállások, elsősorban a rövid ideig tartó árvízhozamok tartományában. Ezért a vizhozamgörbe felrajzolásában a következő esetek lehetnek: 1. elegendő számú mérési pont megengedettnél kisebb szórással; 2. a pontok ugyan nem nagyon szóródnak, de hiányosak a nagyvízi és kisvízi mérések; 3. a pontok a megengedettnél és az indokoltnál jobban szóródnak; 4. nincs vízhozammérési adat, de a vízhozamgörbére szükség lenne. 19* 291
