Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 6. Egyéb sebesség-, illetve vízhozammérési módok
kézi leeresztésű zsilipek közül azonban csak a legkisebb méretűeknél valósítható meg általában a kellő gyors elzárás. Ugyanígy a szabadszelvények kézbentartott lappal való elzárása is csak kis szelvényekben végezhető el. Burkolt meder esetén, megfelelő vízmércével és elzárási lehetőséggel ez az eljárás alkalmas kellő pontosságú és gyors mérés végzésére. Egyenletes medernél, ideiglenes elzárással pedig jól alkalmazható tájékoztató jellegű mérések gyors végzésére. A zárási hullámmal való vízhozammérésnek zárt csöveknél a nyomáshullámmal való mérés felel meg. A gyors zárás a magasnyomású csővezetékekben kosütésszerű nyomásváltozást okoz. A nyomásváltozás regisztrálása lehetővé teszi, hogy az ún. Gibson-féle eljárás alapján számíthassuk a vízhozamot. A vízhozamot a q = *D2.ggr 4L képletből kapjuk meg, ahol D a cső átmérője, g a nehézségi gyorsulás, L a cső hossza, az FT a nyomáshullám fokozatos közelítéssel meghatározott részterülete. 6.4 KÜLÖNBÖZŐ MÉRÉSI MÓDSZEREK Különlegesen összetett áramlások esetében, főleg műtárgyak közvetlen közelében, vagy a műtárgyak belsejében előfordulhat, hogy a sebességet, illetve a vízhozamot a szokásos sebességmérőkkel nem lehet meghatározni. Ilyenkor olyan műszereket kell alkalmazni, melyek nemcsak a sebesség nagyságát, esetleg valamelyik komponensét határozzák meg, hanem a sebesség irányát, esetleg két vagy három komponensét is. Sok esetben pedig célszerű a rendszeres vízhozammérésre kijelölt szelvények áramlástani ellenőrzését is elvégezni és ehhez a feladathoz sem elégséges csak a sebességvektorok nagyságának az ismerete, hanem ismerni kell a sebesII—6.8. ábra: Kisméretű iránymérő műszer Ott Minor sebességmérővel 279
