Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 6. Egyéb sebesség-, illetve vízhozammérési módok
6. EGYÉB SEBESSÉG-, ILLETVE VÍZHOZAMMÉRÉSI MÓDOK 6.1 MÉRÉS SZONDÁKKAL A leggyakrabban alkalmazott szonda az ún. Pitot-, vagy Prandtl-féle cső. A Piíoí-féle cső a sebességet méri a mozgási energia helyzeti energiává való átalakítása által. Az átalakítást a vízfolyás irányába állított, derékszögben hajlított csővel éri el, és egy függőleges csőben kialakuló statikus vizszinthez viszonyítja. A két csőben észlelt h vízszintkülönbségből a v = k / 2gh képlet alapján számolható a sebesség, ahol k az egységnél nagyobb kísérleti állandó, és a g a nehézségi gyorsulás. A vízszintkülönbség meghatározása általában nem a vízállások közvetlen leolvasásával történik, hanem mindkét csőben felszívják a vizet, hogy kényelmesen legyen elvégezhető a leolvasás megfelelő pontossággal. Kis sebességeknél a leolvasáshoz leolvasó mikroszkóp szükséges és a mérési bizonytalanság igen nagy. Ezért csak nagyobb, 1,0 m/s feletti sebességek mérésére célszerű alkalmazni. A Piiot-rendszerű csövek lényegesen kisebbek, mint a forgóműves sebességmérők, nagy sebességeknél megbízhatóan mérnek és állandó használatra alkalmasak. Ezért különösen alkalmasak zárt csővezetékben való mérésre (II—6.1. ábra). A mérés módja megegyezik a forgóműves sebességmérővel való méréssel, de annál lényegesen gyorsabb és vízmentes elhelyezése is általában könnyebben megvalósítható. A mérések előtt a Pitot-cső állandóját hitelesítéssel kell meghatározni. Kisebb sebességek mérésénél a Pitot-csövek helyett az ún. Pitot— Venturi csövet (II—6.2. ábra) és a Venturi-szondát is alkalmazzák (II—6.3. ábra). Ezek a Pitof-csőnél lényegesen nagyobb mérőmagasságot állítanak elő, de ugyanakkor helyfoglalásuk is lényegesen nagyobb. Alkalmazásra kerülhetnek még a Haszpra-féle mérőfejek, melyek a Pitot-cső mérési elvéhez hasonlóan működő, a cső falába épített elemek. Érzékeny differenciál manométerekkel hitelesítés után alkalmasak a csőfal menti, vagy a csőben uralkodó középsebesség, illetve vízhozam mérésére. Az elektromos szondák közül az elektromágneses szonda (II—4.94. ábra) használata jöhet még szóba nyílt felszínű vízfolyásokban való mérésnél. Lassan változó áramlások nagyságának és irányának hosszú időn keresztül történő folyamatos mérésére készült az MK—III. jelű áramlásregisztráló, mely kezelőszemélyzet nélkül, kb. 2 hetes időtartamig működik automatikusan (11—6.4. ábra). Ez a műszer a sebesség nagyságát vízszintes tengely körül elforduló billenőlap segítségével méri és mutatja a sebesség értelmét. A sebesség 271