Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 5. Mérés jelzőanyaggal
A mérési pontok kiosztását a nyílt felszínű vízfolyásokhoz hasonlóan egyenletesre választjuk. Derékszögű négyszögszelvényben a függélyek kiosztása is egyenletes lehet. A műszerek jelzéseit nem csengő vagy fényjelek alapján számoljuk, hanem minden esetben elektromos számoló berendezéseikkel, vagy külön jelíró berendezéssel, az ún. kronográffal, mely a fordulatokon kívül az időt is írja. Mindkét esetben a műszereket fordulatonként! jelzésre kell.beállítani. 5. MÉRÉS JELZŐANYAGGAL A forgóműves sebességmérővel való mérésen kívül a kémiai vízhozammérés a legáltalánosabban használható vízhozammérési eljárás. A gyakorlatban mégis kevésbé terjedt el a használata, mivel alkalmazása elég körülményes, nagy felszerelést igényel és a mérendő vízfolyásoknak is bizonyos feltételeket kell kielégíteniük. A kémiai vízhozammérés a vízfolyásba adagolt vegyi anyagok (jelzőanyagok) és a mérendő vízfolyás viszonyának meghatározásán alapszik. A jelzőanyagok mozgástörvényének ismeretében a mérhető hígulás mértékéből és a hígulás időbeli változásából számítható a vízhozam. 5.1 A HÍGULÁSON ALAPULÓ MÉRÉS A mérések egyik felénél a permanensnek feltételezett mérendő vízfolyásban a jelzőanyag permanens áramlását állítjuk elő, majd a kellő elke- veredés után megállapítjuk a hígulás mértékét az adagolt jelzőoldat töménységéhez képest. A permanensen adagolt jelzőoldat hozamának ismeretében a vízhozamot a hígulás mértékének és a jelzőoldat hozamának szorzatából számítjuk, vagyis Qe = C° Qa, ahol Qe a mérendő vízhozam, Qa az adagolt jelzőoldat hozama, Ca a jelzőoldat töménysége és Cr a keveredés utáni töménység a vízfolyásban. Ez az összefüggés azonban csak akkor érvényes, ha a jelzőanyag nem fordul elő a mérendő vízfolyásban és az adagolt jelzőoldat hozama a vízfolyás hozamához képest elhanyagolható. Ellenkező esetben a következő összefüggés érvényes: Qa, ahol Ce a vízfolyás eredeti jelzőanyag töménységét jelenti. A mérés akkor végezhető el szabatosan, ha a jelzőoldat egyenletes el- keveredését biztosítani tudjuk az egész vízfolyásban, ha a jelzőoldatot a permanens állapot kialakulásáig egyenletes intenzitással adagoljuk, ha a 263
