Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 1. A vízhozammérés szükségessége és feladatai
sal működő berendezések (pl. venturi-cső) a gyakorlatban 1 : 3—1 : 10 mérési tartományon belül, míg a szabad átfolyásnak (Venturi-csatorna) 1 : 3—1 : 100 mérési tartományon belül is megfelelhetnek. Ebből a szempontból kedvezőbbek azok a mérőműtárgyak (például vízadagolók), amelyeknél a vízhozam megváltozása a szélességi méret megváltoztatásával lehetséges és ugyanolyan szintkülönbségnél többféle vízhozam bocsátható át rajtuk. 3. A vízszétosztó helyeknél való mérésre a hitelesíthető táblás zsilipek megfelelnek. A hazánkban alkalmazott redőnyös zsilipek, amelyek sok kis vízszintes táblának tekinthetők, hitelesíthetőség szempontjából nagyon kedvezőtlenek. A hitelesített műtárgyaknál mérés esetén legalább 10 cm vízlépcsőt kell előállítani. Ahol egyidejűén nincs szabályozás, a kettős mérőszűkületek ajánlhatók, amelyek 1 : 2 mérési határon belül azonos felvízállással mérnek. (Ilyen ötletes megoldás a NEYPRIC-féle mozgatható osztómű, amely a mérőszűkület elvén működik.) 4. Vízleadó helyen és túlfolyásnál mérési szempontból legcélszerűbb műtárgy a túlfolyó bukó, vagy a szivornya. Mindkettő egyúttal biztonsági berendezés is. 5. A telepen helül a víz szétosztására a kis szivornyákat, vagy (ha csak mérni akarunk) a Parshall-csatornákat ajánlhatjuk. 6. A csurgalékvizek mérése a gyakorlatban esetenkénti méréssel is megvalósítható. Folyamatosan általában csak a gazdaság összes csurgalé- kát érdemes mérni. Szerencsés esetben ez egyetlen helyen megoldható, mégpedig a befogadóba való visszajuttatásnál bukó vagy venturi-csatorna segítségével. Nehézség akkor jelentkezik, ha a csurgalékot az öntözőcsatornába juttatják vissza. Ekkor a mérési feladat megnyugtató megoldása nagyon nehéz és csak esetenként lehet róla dönteni. 1.6 VÍZERÖHASZNOSÍTÁS A vízfolyásokban rejlő energia hasznosításának felméréséhez a vízjárás teljes ismerete szükséges hosszabb időn alapuló mérések, észlelések alapján. Ennek megfelelően, ha állandó vízmérési szelvény nincs a létesítendő vízerőtelep környezetében, legalább a tervezés idején kell folyamatos vízhozammérést végeztetni. Költséges beruházás előkészítése érdekében akár állandó mérőszemélyzet is foglalkoztatható. A mű elkészülte után többnyire sor kerül a turbinák vízszállításának mérésére (a hitelesítésre), illetve az egyéb műtárgyak vízszállítóképességének legalább néhány mérései végzett ellenőrzésére. Nagyesésű telepeknél a hatásfok állandó ellenőrzése céljából folyamatos vízhozammérést is megvalósítanak csővezetékbe épített berendezésekkel. Kisesésű telepeknél általában vagy a nyílt mederben (főleg üzemvíz- csatomás erőműveknél), vagy a turbinák beömlő nyílása előtt sebesség- mérő szárnnyal, vagy egész szárnysorozattal leereszthető keretről végzik a mérést. A sok pontban egyidejűén végzett mérés véghezviteléhez fordulat regisztrálókat (pl. ún. kronográfot) alkalmaznak. Figyelembe véve az 22
