Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 1. A vízhozammérés szükségessége és feladatai

3. Az egyéb mérési feladatokra — ha ilyenek vannak — feltétlenül fel- használandók az eséscsökkentő fenéklépcsők, egyébként a mérőműtárgy megválasztásának tág lehetőségei vannak. Az átemelő telepeknél a szivaty- tyú csővezetékben való mérés általában gazdaságosabb, mint a külön műtárgy építése.

1.5 ÖNTÖZÉS

A mezőgazdaság vízigényeit biztosító öntözési üzem mérési feladatai már némileg eltérőek az eddig ismertetett 4 ágazat igényeitől. Az öntözési üzem során ugyanis egyrészt a vizet kormányozni, szabályozni is kell, a mérési eredmények ismeretében, másrészt a vízszolgáltatás többé-kevésbé tervszerű, harmadsorban a mért vizek utóbb valamilyen vízdíj rendszer szerint számlázzák a fogyasztónak.

Mindezekhez az öntözési idény alatt jól működő mérési rendszerre van szükség, amely szorosan igazodik az üzemszervezés jellegéhez. Míg felülről vezérelt öntözőrendszerekben (ahol a betáplálás előre meghatározott üzemrend szerint folyik és a fölös víz a túlfolyókon távozik) a fogyasztó vízkivételénél minden esetben szabályozni és mérni kell tudni a vízhozamot, addig alulról vezérelt rendszernél (ahol a betáplálás a mindenkori vízigények szerint —< alulról lefelé haladó információ alapján — folyik) — megfelelő vízdíjrendszer esetén — a mérés a fogyasztói vízkivételnél el is maradhat.

Az öntözővíz hozamának vagy mennyiségének ismeretére általában a következő célokból van szükség:

a) Az egyes termelési egységek (állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szakcsoportok, egyéni termelők) részére kiszolgáltatott vízmennyiség ismerete biztosítja a szerződés szerint vállalt vízmennyiségek kiszolgálásának lehetőségét és ez a vízdíjelszámolás alapja.

A méréssel lehet igazolni, hogy a termelő a részére járó vizet megkapta, illetve a vízdíjat a ténylegesen felhasznált vízmennyiség alapján lehet kivetni.

b) Az öntözőrendszeren, illetve öntözőfürtön belül az egyes telepek között a rendelkezésre álló vízkészlet helyes eloszlásához, tehát a jó üzemeléshez szükséges a vízhozam ismerete.

c) Az egyes öntözőtelepekre vagy ezek részeire az agronómiái szempontból leghelyesebb és leggazdaságosabb vízadagolás biztosítása, vagyis a túl sok, vagy túl kevés víz juttatásának megelőzése érdekében is szükséges a vízmennyiséget meghatározni.

d) Az öntözőrendszer, illetőleg az öntözőfürt vízhasznosításának megállapítása céljából a vízveszteségek meghatározása a vízhozam ismeretét kívánja meg.

e) A más öntözőrendszernek átadott, illetve csurgalékvizek mennyiségének megállapítása is szükséges lehet.

f) Szivattyús vízkivételnél az üzemanyaggal való takarékoskodás és az üzem ellenőrzése teszi szükségessé a vízmérést.

18