Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

I. Dr. Starosolszky Ödön: A vízhozammérés a vízgazdálkodás alapja - 1. A vízhozammérés szükségessége és feladatai

mérőműtárgyak beépítésére a viszonyok kedvezőek, de gondolni kell a nagyfokú hordalékmozgásra is. Rajzoló vízmérce a heves vízjárás következtében ritkán nélkülözhető, sőt néha az egyhetes körülfordulású szokványos rajzoló vízmérce nem is megfelelő.

A sziklás meredekben kisvíznél különösen kedvezőtlenek a mérési viszonyok a szárnnyal való méréshez és a kémiai vízhozammérés látszik az egyedül alkalmazható esetenkénti mérési módnak.

Kifejezeten dombvidéki probléma a források hozamának mérése, amely többnyire mérőműtárgyakkal oldható meg.

Sík vidéken a kis esés következtében a műtárgyak okozta duzzasztás megengedett mértéke igen kicsi lehet, ugyanakkor az alvíz visszahatása az alvíz felőli beduzzasztás miatt gyakran előállhat. Ezért a mérőműtárgyak méretezése és kialakítása igen nehéz és néha a nehézségek következtében le is kell róla tenni.

1.4 Belvízrendezés

A természetes körülmények között a befogadóba le nem folyó vizek összegyűjtésére szolgáló belvízi csatornarendszer többnyire a mély terepvonulatokat követi és esése igen kicsi. A lefolyást a befogadó vízállása, vagy a torkolatnál létesített szivattyútelep szabályozza. Ennek megfelelően a csatornákban általában nem permanens, változó vízmozgás van, vagyis a vízszínek a vízhozam szempontjából nem jellemzőek, és a nem permanensség folytán folyamatos mérés látszik szükségesnek. Ugyanakkor a lassú változás miatt, néha leolvasásuk is megoldható.

Általában nem elegendő a csúcsértékek ismerete, hanem a teljes lefolyt mennyiség ismeretére szükség van. A mérés nem egész éven át folyamatos, hanem többnyire néhány belvizes hónapra korlátozódik.

Míg a csatornákban nyílt mederben kell a mérést végezni, a szivattyú- telepeknél a lehetőségekhez mérten a csővezetékben igyekszünk a mérést megoldani.

A legfontosabb mérőhelyek az átemelő szivattyútelepeknél vannak. Az itt mért értékek mértékadók ugyanis a rendszerek bővítése szempontjából. Nagyobb rendszereknél a főcsatornák találkozásáiaál épült zsilipek is célszerűen felhasználhatók mérésre. Táj jellemző területeken célszerű egészen az utolsó rendű csatornákig visszamenni a méréssel és a folyamatos össze- gyülekezést nyomon követni, lehetőleg a csapadék leesésétől kezdődően.

A belvízi mérési feladatoknál is nehézséget jelent az egy időben jelentkező számos mérési igény, amelyet megfelelő sorrendiséget megállapító előzetes terv alapján lehet kielégíteni.

A belvíz hozamának vagy mennyiségének mérésére általában a következő célokból van szükség:

a) a belvízhálózat kiépítési fokának ellenőrzésére, illetve a vízszállítóképesség fejlesztésére az egyes belvízgyűjtő területekről lefolyó mértékadó vízhozam meghatározására;

16