Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)

II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 4. Vízhozammeghatározás a sebesség és a keresztszelvényterület mérése alapján

teni. Több pillér vagy magas híd esetében, amikor ingával kellene már a mérést végezni, akkor célszerűbb csónakról és rúddal mérni, mert ez adja a pontosabb eredményt. A következő kedvezően alkalmazható mérés a csónakról ingával való mérés. Kedvezőtlenebb eredményt ad általában a magas hídról ingával való mérés, különösen abban az esetben, ha kis víz­mélységgel párosul. A mérési szelvény legked­vezőbb alakja a derékszögű négyszög alak. Ez természetesen burkolt szelvényt jelent. Ked­vező szelvény még a szabályos alakú trapéz vagy csésze szel­vény ugyancsak burkolt meder­rel. Nehézséget jelent azonban a mérőrúd rögzítése mérésnél a meredek rézsűn (II—4.2 ábra). Esetleg a rézsű külön ingázásá­val lehet a rúd biztos tartását el­érni. Jól mérhetők a kevésbé ta­golt természetes rézsűjű szelvé­nyek is, ha a vízfolyás egységes. A köves, tagolt szabálytalan alakú szelvények nagymérték­ben csökkentik a mérések pon­tosságát. A mérési szelvény kitűzésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy rög­zített műszerrel, vagy önbeálló műszerrel végezzük-e a mérést. Rögzített műszernél a szelvény és a vízfolyás iránya elvileg tetszőleges lehet, de gyakorlatilag célszerű megközelítőleg merőlegesnek választani. Önbeálló műszernél viszont igen gondosan ügyelni kell, hogy a szelvény merőleges legyen a vízszállítás fő irányára és a fő iránytól a vízfolyás minél kisebb része és minél kevésbé térjen el. Ez azonban általában csak egészen nagy vízfolyásokon biztosítható. Kisebb vízfolyásokon épp ezért a rögzített mű szer használata a célszerű és önbeálló műszert csak azoknál a nagy szel­vényeknél célszerű használni, ahol már csak az ingáról való mérést lehet alkalmazni, ami eleve nem engedi meg a rögzített irányú műszerrel való mérést. '—4.2. ábra. Trapéz szelvénynél a szüksé­ges javítás meghatározása 4.1.2 A szelvény kijelölése és áthidalása A szelvénykitűzésnél nagy gondot kell fordítani arra, hogy a szelvény merőleges legyen a vízfolyás sodorvonalára. A sodorvonalat az uszadék iránya mutatja megközelítőleg. Az irány magas helyről, vagy a sodor kö­zelében lehorgonyzott csónakról ellenőrizhető. Ez a kitűzés természetesen nem biztosítja azt, hogy mindenütt merőleges lesz az áramlás a szelvényre. Főleg a partok közelében erősen eltér a vízfolyás iránya a sodorvonal irá­nyától. A legkisebb hibát azonban akkor követjük el, ha a vízhozam nagy­7* 99

Next

/
Thumbnails
Contents