Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT
20. ábra. Magyarország éghajlati körzetei (PÉCZELY Gy. után). - 1 = meleg-száraz; 2 = melegmérsékelten száraz; 3 = meleg-mérsékelten nedves; 4 = mérsékelten meleg-száraz; 5 = mérsékelten meleg-mérsékelten száraz; 6 = mérsékelten meleg-mérsékelten nedves; 7 = mérsékelten meleg-nedves; 8 = mérsékelten hűvös-száraz; 9 = mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz; 10 = mérsékelten hűvösmérsékelten nedves; 11 = mérsékelten hűvös-nedves; 12=hűvös-nedves 2.2. Éghajlatunk érzékenysége a természeti beavatkozásra Az éghajlati érzékenység vizsgálatának alapjául mindenkor a több évtizedre kiterjedő meteorológiai idősorok szolgálnak. Ha hosszabb időre kívánunk visszatekinteni, akkor általában csak a hőmérsékleti és csapadék adatsorok állnak rendelkezésre a meteorológiai idősorok közül. A múlt századi szabályozások következményeként feltételezett klímamódosulás (talán inkább helyi klímaváltozás) kimutatásához is az említett két éghajlati elem vizsgálata jöhet számításba. A változás bizonyítását két alapvető ok is nehezíti. Nevezetesen, egyrészt az ármentesített területeken nincs a múlt század elejéig visszanyúló klímaidősor, másrészt a meteorológiai idősorok általában stohasztikus függvényeknek tekinthetők, tartalmazhatnak tehát véletlen változásokat, sőt bizonyos szabályosság (periodikus ingadozás) is jellemezheti a kiválasztott idősorok struktúráját. Többek között bizonyos extraterresztrikus hatások törést, diszkontinuitást hozhatnak létre; valamely állandóan ható tényező következményeként egyirányú egyenletes változás tendenciája állapítható meg (a mi esetünkben ilyen ható tényező lehet az ármentesítés); sőt, lehetnek a vizsgálandó idősorban külső tényezők bonyolult kölcsönhatásának eredményeként kialakuló, bizonyos szabályossággal ismétlődő ciklusos, termé42
