Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT
2. táblázat. A 2 méteren mért léghőmérséklet (C), a tényleges gőznyomás (hPa), a relatív nedvesség (%), valamint a csapadék (mm) havi és évi közepei (összeáll.: ANTAL E.) Állómál. 11. III. IV. V. VI. VII. Vili. IX. X. XI. XII. Év sok 'rt-1.6-0,1 4,9 9.9 15,0 17.9 20,0 19,1 15.4 9,9 4.4 0,5 9,6 °C é 'P 4,7 5,1 6,4 8,4 12,1 14,1 15,2 14,5 12,3 9,8 7,3 5,7 9,6 hPa cn rt O 79 76 75 70 69 67 68 69 72 74 78 79 73 % 2 ^ e 36 34 38 43 65 57 64 58 51 49 51 48 594 mm-1.0 0,7 6,0 10,9 15,9 19,0 21,1 20,3 16,5 10,9 5,3 1,0 10,5 °c <D sz 4,5 4,9 6,4 8,1 12,1 14,6 16,1 15,4 13,2 10,2 7,2 5,6 9,8 hPa N crt 81 75 72 65 68 67 67 73 78 79 79 81 73 % 38 36 40 55 74 74 71 77 64 63 59 49 700 mm-1,1 1,0 5,8 1 1.8 16.8 20,2 22,2 21,4 17,4 11,3 5,8 1,5 11,2 °c s Q. 4,8 5,1 6,4 8,4 12.0 14,2 15,4 14,9 12,8 10,0 7.4 5,9 9,7 hPa c3-a 81 76 67 60 62 62 60 62 65 74 81 83 69 % CŰ 42 44 39 45 72 76 54 51 34 56 69 48 630 mm-1,2 0,6 6,3 1 1,4 16,8 20,0 22,4 21,4 17,5 11,9 5,9 1,4 11,2 °c T3 <L> bű 5,1 5,3 6,7 8,6 12,0 14,5 15,2 14,6 12,6 10,1 7,7 6,0 9,8 hPa 83 79 73 66 64 62 58 59 65 73 82 84 71 % GO 32 34 38 49 61 68 51 48 47 52 52 41 573 mm rt N-3,0-U 4,5 10,1 15,8 18,7 20,7 19,7 15,6 9,9 4,1-0,4 9,5 °c 4,4 5,1 6,7 8,5 12,2 15,2 16,4 16,1 13,2 9,8 7,2 5,6 10,0 hPa bß 85 84 70 71 69 69 67 70 76 79 85 87 78 % z 29 30 32 44 61 70 64 68 46 51 50 38 583 mm utolsó március végén fordul elő. A megmaradó hó átlagos első napja a Ny-i és É-i tájainkon december első felére, míg az ország többi részén december második felére esik. Az utolsó hótakarós nap átlagos határideje február vége. Legrövidebb ideig az Alföld középső és D-i részén marad meg a hó, átlagban 30-35 napig. A Mátra és a Bükk magasabb területein 100-120 napig is fennmaradhat a hótakaró. A hótakarós napok átlagos számát a 17. ábra mutatja. A páranyomás értékének időbeli változása a hőmérséklet évi menetének megfelelően alakul. A maximuma az egész országban júliusban, minimuma pedig januárban következik be. A levegő páratartalma nyáron közel háromszor nagyobb, mint télen. A relatív nedvesség járása ellentétes a gőznyomás és a hőmérséklet menetével. A telítettséghez közeli értékek télen, míg a minimumok nyáron észlelhetők. A 2. táblázat öt állomásra bemutatja a gőznyomás és a relatív nedvesség havi és évi közepeit is. Ezek az értékek eléggé egyöntetűek az ország különböző területein. A relatív nedvesség legalacsonyabb értékei 15-24% között mozognak. A minimumok nyáron a kora délutáni órákban fordulnak elő. Kivételes esetben olyan rendkívül száraz légtömegek is előfordulnak a Kárpát-medencében, hogy a levegő nedvességtartalma akár 10—15%-ig is lecsökkenhet. 38
