Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT
A szélsebesség évi közepe hazánk különböző részein 2,5-3,5 m s~‘ közötti értékű. Ez európai viszonylatban alacsony, ami országunk szél védettségét mutatja. A szélerősség évi menetben nem mutat nagy változékonyságot. Tavasszal élén- kebb a légáramlás, a koraősz pedig szélcsendesebb. Napi menetét a hajnali minimum és a kora délutáni maximum jellemzi. Viharos nap (legerősebb széllökés meghaladja a 15 m s~‘-ot) évente átlagosan 60-70-szer fordul elő. A legnagyobb szélsebesség Magyarországon, amit a szélíró műszer feljegyzett, 44,5 m s~' (Szarvas 1988. aug. 3.) volt. A szélvihar károk alapján becsült szélsebesség az 1924-es biatorbágyi tornádóban elérhette a 100 m s“'-ot is. Az átlagos évi középhőmérséklet, a legmagasabb hegyvidékek kivételével, 8 és 11 °C között változik. Ám az ország legmagasabb pontján, a Kékestetőn az évi közép mindössze 5,7°C. A hőmérséklet területi eloszlása (12. ábra) a síkvidékeken bizonyos zonalitást mutat, DNy-ról ÉK felé haladva csökken a hőmérséklet, a magasabb szélességek alacsonyabb sugárzási bevételének megfelelően, de az igazi különbségeket a tszf-i magasság alakítja ki. A leghidegebb hónapunk a január, középhőmérséklete az ország területén -4°C és 0°C között változik. A leghidegebb területeink az Eszak-magyarországi- középhegységben találhatók (13. ábra), míg a Dunántúl mediterrán és óceáni hatásának kitett területei enyhébbek. A január havi átlagban mutatkozó 4°-os eltérés egyes időjárási helyzetekben az ország Ny-i és K-i fele között a 20°C-ot is meghaladja egy-egy napon. A nyári hőmérsékleti eloszlás teljesen ellentétes (14. ábra) a télivel szemben. Az óceáni hatás az ország Ny-i felében alacsonyabb hőmérsékleti értékeket eredményez, ugyanakkor a K-i, főleg alföldi részeken szélsőségesen nagy felmelegedések jöhetnek létre. Ennek ellenére az eddigi hőmérsékleti abszolút maximumot hazánkban nem az Alföldön, hanem Pécsett regisztrálták, 1950. augusztus 5-én, 41,3°C-kal. A hőmérséklet évi minimuma általában -15 és -20°C között mozog. A talaj közelében a radiációs hőmérséklet 4-5°C-kal is alacsonyabb lehet a felszín kisugárzása miatt. Az országos hideg rekord -34,1°C volt, amit Baján mértek 1942. január 24-én. A legerősebb lehűlések az Alföld középső részén, valamint az Észak-magyarországi- középhegység E-i részén alakulnak ki. Enyhébb teleinken a hőmérséklet csak néhány esetben süllyed -10°C-ig, míg zordabb teleken előfordulnak -20, sőt -30°C-nál alacsonyabb hőmérsékleti értékek is. Az abszolút negatív rekordot, -35,0°C-ot, Görömbölytapolcán mérték, a talajmentén (radiációs minimum). A tavaszi utolsó talajmenti fagy általában május 10-e körül jelentkezik. Szélsőséges időjárási helyzetekben azonban egyes helyeken május végén, sőt június elején is nulla fok alá süllyedhet a hőmérséklet. Az első őszi fagy átlagosan októberben lép fel, de szélsőséges esetben akár már szeptember elején is előfordulhat nulla fok alatti hőmérséklet a talaj közelében. Éghajlatunk kritikus eleme a csapadék, mivel gyakran kevés és időben változékony. Az alföldi területeken nagyon gyakran kell aszállyal számolnunk. Olyan évek is előfordulnak, amikor a tenyészidőszak első felében hulló bőséges csapadékot követően alakul ki aszályos időszak a nyár végére. 34
