Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)
I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT
y. táblázat. A glahálsugárzás (MJ in 2), a napfénytartam (óra) és a felhőzet (%) átlagos havi és évi összegei (összeáll.: ANTAL E.) Állómái. 11. III. IV. V. VI. VII. Vili. IX. X. XI. XII. Év sok & | 105 160 342 442 581 62.3 669 550 461 275 108 74 4432 MJ irf2 58 79 139 182 246 258 276 257 188 126 62 44 1915 óra öü £ 74 68 61 61 55 55 51 49 51 60 74 78 61 % 118 181 350 498 633 684 696 593 410 282 123 85 4653 MJ m'2-d 62 95 144 183 243 262 285 266 197 130 71 49 1985 óra C/5 o 71 64 58 58 54 52 47 44 47 57 71 76 58 % C/5 109 165 316 450 593 638 646 569 413 278 116 81 4374 MJ rrT2 Du rt 59 83 1.36 186 252 269 297 270 195 134 67 40 1988 óra 3 CQ 70 65 59 58 54 52 46 43 46 57 71 77 58 % ~o 114 177 325 456 594 635 655 567 410 273 122 83 4411 MJ m'2 btj 64 90 143 187 258 271 309 286 211 152 79 52 2102 óra N on 71 65 59 59 53 51 42 39 42 54 69 75 57 % , 3 109 167 333 474 616 655 697 590 427 283 118 77 4546 MJ m"2 62 75 1.39 189 251 259 281 262 191 138 67 46 1960 óra ^ bő 70 65 56 55 52 53 47 43 45 53 68 74 57 % A légnyomás napi járása kettős maximumú. A főmaximum délelőtt 10 órakor, a másodmaximum éjfél előtt jelentkezik. A főminimum délután öt órakor, a másodminimum pedig hajnali négy órakor mutatkozik. Az évi menet is kettős hullámú. Sokévi átlagban a maximális légnyomás januárban fordul elő. s egy másodmaximum szeptemberre esik. Májusban észlelhető a fő minimum, míg a másodminimum novemberben. Az évi amplitúdó 6 hPa. Hazai szélviszonyaink fő meghatározója az általános cirkulációból eredő nyugatiasjelleg. Ez azonban nem univerzális irány az egész országban, mivel az orografikus hatás bonyolítja a cirkulációs képet. Adott időjárási helyzetben gyakran az egész országban egységes szélirány figyelhető meg, de a sokévi átlagos szélirány az egyes helyeken elsősorban a domborzat függvénye. Az ország Ny-i felében az ÉNy-i, É-i szélirány a jellemző. Ez azzal fligg össze, hogy a Ny-i alapáramlás legzavartalanabbul a Duna völgyében érvényesül. A beáramló levegő a Dunántúl területén szétterül. E térségben az egyes helyeken uralkodó szélirányokat nagymértékben befolyásolják a Bakony, Vértes, Pilis hegységek közti árkok irányai, vagy a Zalai-dombvidék völgyei. A másik szélkapu a Kárpátok egy alacsonyabb szakaszán, az Északkeleti- Kárpátokban található. Az ebből az irányból érkező levegő is szétterül a síkságon, de a Középhegység ebben valamelyest akadályozza, ennek ellenére megtartja ÉK-i jellegét az egész Tiszántúlon. 32
