Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

V. RÉSZ RÉSZ. A XIX. SZÁZADI TERMÉSZETÁTALAKÍTÁS ÉS A MAI FÖLDRAJZI KÖRNYEZET

82. ábra. Kedvezőtlen, közepes és jó vízgazdálkodású talajok megoszlása megyénként (szerk.: VARALLYAY Gy.). - 1-6 = különböző okok miatt kedvezőtlen és közepes vízgazdálkodású talajok. A kedvezőtlen és közepes vízgazdálkodás oka: 1 = nagy homoktartalom; 2 = nagy agyagtartalom; 3 = agyagfelhalmozódás a talajszelvény egyes rétegeiben; 4 = szikesedés; 5 = láposodás;

6 = sekély termőréteg; 7 = jó vízgazdálkodású talaj- a természetes növények és a termesztett növények vízellátása;- a növény egyéb ökológiai feltételei (pl. tápanyagellátás) biztosításának elősegítése ;- a talaj anyagforgalmi folyamatainak kedvező irányú befolyásolása:- tápanyagforgalom (a talajban lévő és/vagy oda kijuttatott növényi tápanyagok hatékony érvényesülésének biztosítása —> zavartalan növényi tápanyagellátás);- sóforgalom (a talaj káros sótartalmának csökkentése);- szervesanyagforgalom (a talaj humusztartalom csökkenésének megakadályozása stb.);- a talaj mikrobiális tevékenységének optimalizálása;- különböző talajszennyező anyagok forgalmának szabályozása (mennyiségének csökkentése, immobilizációja);- a talaj használat vízkészletre gyakorolt káros hatásainak megelőzése, kiküszöbölése, minimalizálása:- vízkészletek mennyiségi szélsőségeinek (aszály, belvíz, árvíz) mérséklése;- felszíni és felszín alatti vízkészletek minőségének megóvása;- biodiverzitás fenntartása.

A talaj vízgazdálkodásának szabatos jellemzéséhez a felsorolt tényezők pontos és kvantitatív ismeretére van szükség, mégpedig azok térbeli eloszlását és időbeni dinamizmusát jellemző valószínűségi és gyakorisági értékekkel együtt. E tényezőktől függ a talaj vízmérlege, tehát hogy a talaj felszínére jutó víz milyen hányada szivárog be

244