Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

II. RÉSZ A TERMÉSZETI VISZONYOK VÁLTOZÁSÁNAK ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKÍTÁSÁNAK MENETE A TÖRTÉNELMI KORBAN A XIX. SZÁZADIG

pusztítások után és az akácfa elterjedése előtt jellemezte. A 41. ábra a mai országterület zonális természetes növénytakaróját tünteti fel az újabb vizsgálatok alapján, mint világos tanúbizonyságát annak, hogy az Alföld még legszárazabb Tisza menti sávjában is az erdős-sztyepek övéhez tartozik klimazonálisan. Ahol az erdők felújulását a boreális klimatikus sztyepkorszak, vagy későbbi kiirtásuk után megakadályozták, ott természetesen másodlagos jellegű valódi sztyepnövényzet jutott uralomra, valamint a szódás-szikes és futóhomokos foltokon is. Eme sztyepes területek kialakulása mögött azonban mindig feltételezhető a társadalmi-gazdasági vagy a természetes edaphikus (talajtani) tényező közvetlen hatása.

Ha most a történelmi országterület egészét szemléljük Európa vegetációtérképének egészében (42. ábra), akkor azt látjuk, hogy a középhegységek kevert tölgyesei széles övékben folytatódtak a medenceperemi hegységekben, hogy a magasabb és nedvesebb régiókban a közép-európai bükkösöknek, még feljebb a fenyveseknek adják át helyüket. Ezek közé csak a Kárpátok 2000 m fölé emelkedő gerincein vegyültek fát- lan, tundrás kő- és gyephavas foltok. Ezeknek az erdőknek az állatvilága, legalábbis az, amit az egykori lakosság a honfoglalás idején még fel tudott használni, már nagyon meggyérült. A régészeti anyagban a vad és tenyésztett állatok aránya 5-95%-ra módosult. Ennek ellenére a 43. ábrán bemutatott állatcsoportoknak a jégkorszak utáni nagy41. ábra. A klímazonális növénytakaró térképe (szerk.: BORHIDI A.). - I. = Lombos erdők öve humid jellegű klímával: 1 = hegyvidéki elegyetlen és jegenyefenyő-elegyes bükkösök öve; 2 = dombvidéki gyertyán-elegyes bükkösök öve; 3 = gyertyános tölgyesek öve; 4 = tölgyes erdők öve. II. = Erdős puszták öve szemihumid-szemiarid jellegű klímával: 5 = dombvidéki és Alföld peremi erdős puszták; 6 = mérsékelten száraz erdős puszták az Alföld szélén, rövid száraz periódussal; 7 = száraz erdős puszták, hosszú nyári száraz periódussal; 8 = száraz erdős puszták, hosszú és erős nyári szárazsággal;

9 = a szemiariditási index értékei

131