Somogyi Sándor (szerk.): A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 2000)

I. RÉSZ A MAGYAR-MEDENCE TERMÉSZETI VISZONYAI A FOLYÓSZABÁLYOZÁSOK ÉS ÁRMENTESÍTÉSEK ELŐTT

5.2.2. Főbb talajképződési folyamatok az Alföldön

A talajképződési tényezők változatos összhatásának eredményeképpen az Alföldön végbemenő talaj képződési folyamatok 3 fő csoportba foglalhatók össze:

5.2.2.1. Mezőségi talaj (csernozjom) képződés

Feltételei:- kontinentális klíma (meleg, száraz nyár-hideg tél: két biológiai „stop” a szervesanyag körforgalomban);- mélyen elhelyezkedő talajvíz (—> elhanyagolható hatás a talajképződési folyamatokra).

Jellemzői:- egyensúlyban lévő víz- és anyagmérleg (a talaj szelvény egészére vonatkozóan);- periodikus víz- és anyagmigráció a talaj szelvényben, ill. a gyökérzónában;- vastag és fokozatosan elvégződő humuszréteg (az eredeti sztyepvegetáció gyökérzet jellegének megfelelően).

Előfordulás: mély talajvízszintű löszhátak területén.

5.2.2.2. Réti t a 1 aj k é p ző d é s

Feltételei: felszín közeli, kis sótartalmú talajvíz folyamatok hatása —> hidromorf folyamatok.

Jellemzői:- oldalirányú betáplálással egyensúlyben tartott vízmérleg;- uralkodóan felfelé irányuló víz- és anyagmozgás a talajszelvényben;- oldott anyagok (pl. karbonátok) felhalmozódása a talajszelvényben.

Előfordulás: mélyebb fekvésű, felszín közeli talajvíz szintű, de jó

drénviszonyokkal rendelkező, nem „pangó” talajvizü területeken.

5.2.2.3. Sófe1halmozódás, szikesedés

Feltételei: felszín közeli, „pangó” sós talajvizek folyamatos hatása.

Jellemzői:- ugyanaz, mint az előbbi (5.2.2.2.) esetben;- vízoldható sók felhalmozódása a talajszelvényben.

Előfordulás: mélyebb fekvésű, felszín közeli talajvíz szintű, rossz természetes drénviszonyokkal rendelkező, pangó, sós talajvizű területeken.

115