Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok

gyökértömege, még az alsóbb rétegekben is, ami nagy mértékben hozzájárul a nagyobb termés kialakulásához. Többen is tapasztalták, hogy a szántás mélységének növelése 40 cm-ig, a kukorica gyökértömegének 22, a napraforgó gyökértömegének 19 %-os gyarapodását segitette elő, ugyanakkor a gyökérzet aktiv fellllete 34, illetőleg 92 %-kal növekedett. A termés- többlet a kukoricánál 14, 9, a napraforgónál 9,2% volt. Hasonló termésnövekedést figyelhetünk meg a cukorrépánál is.

A mélymüvelés hatása növényektől és talajtipustől függően 3-4 év.

1.46. A humuszanyagok szerepe a talajok vízgazdálkodásában

Röviden megemlékezünk a talajok vizsgálata során a humuszanyagok szerepéről és a talajok vízgazdálkodásáról. Hargitai L. mutat rá arra C 293, hogy a humuszanyagoknak a talaj kötöttségére gyakorolt hatása kedvező.

A humuszanyagok adszorpciős képességű anyagok, viz- és kationmegkötő képességük sokszorosan felülmúlja a legjobb agyagásványok, a montmorillonit tipusu agyagásványok vizmegkötő képességét. A humuszanyagok a talaj * víztartó képességét erősen megnövelik, ami különösen homoktalajaink esetében fontos. A homoktalajokban a vízgazdálkodási tulajdonságok, de különösen a víztartó képesség erősen függ a humuszmennyiségtől. A szerves anyagok vízgazdálkodásra gyakorolt kedvező hatásán alapszik többek között az Eger szegi-féle réteges homokjavitás is.

Tekintettel arra azonban, hogy a vízgazdálkodási hatások a hőgazdasági hatásokkal kölcsönhatásban vannak, bizonyos fokig ellentétesen működnek. Annak a talajnak, amelynek nagy a szerves anyag tartalma, sötétebb szinü, jobb a felmelegedése, viszont ugyanakkor növekszik a víztartó képessége is, s mert tudvalevőleg a nedves talajoknak nagy a hőkapacitásuk, ezért ez a hatás az előbbit csökkenti. Mindenképpen jelentősebb a két tényező közül a vízgazdálkodásra gyakorolt hatás.

Ugyanitt kell megemlékezünk a szerves takaróanyag hatásáról a talaj vízgazdálkodására. A szerves takaróanyag védi a talajpőrusokat, csökkenti a talaj nedvesség- és hőingadozásait, növeli a beszivárgó viz mennyiségét, de ugyanakkor maga csak kevés vizet von el a talajtól. A takaróanyag tehát kedvezően hat a talaj vízgazdálkodására.

Fekete B. kísérleteiből megállapítható például [ 26J, hogy a talaj ter- mészetes vizkapacitása sulyszázalékban, Gödöllőn 1954-ben burgonya jelzőnövénnyel végzett talajtakarási kísérletekben, julius 2-án, 10 cm mélyen az alábbi adatokat mutatta:

takaratlan 9,5%.

komposzt rostaljjal takart 13,4%.- 101 -