Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - A felszíni víz származása
a nagy mennyiségű és intenzitású csapadékok (folyékony és szilárd halmazállapotú őszi és téli csapadékok, a szilárd halmazállapotú csapadék olvadása, a kora és késő tavaszi, továbbá a nyári esőzések), a téli hőmérsékletek alakulása, a talajvizszin ingadozása, a talaj állapota (a talajmüvelés pillanatnyi helyzete), a befogadó helyzete és szerepe, a műszaki létesitmények állapota és egymással való kapcsolata (összhang a főművek és gyűjtőrendszer között), az öntözés. Az őszi és a téli csapadékok általában közvetve hatnak, előkészítő jellegűek. Egyes különleges esetekben azonban, nagy mennyiségű és heves intenzitású esők esetében, az őszi, sőt még a téli csapadék is kiválthat felszíni vizeket. Őszi esőzésből származó felszini vizeket figyelhettünk meg a Körösök völgyében kisebb mértékben 1950 őszén, nagyobb mértékben 1952 őszén és telén. A károk azonban nem voltak jelentősek ezekben az időszakokban. Nagyobb kiterjedésben lehetett még ősszel felszini vizeket megfigyelni 1940-ben, ez a nedves időszak azonban szerves része az 1940-től 1942-ig terjedő időszaknak, aminek megfelelően a keletkezés okait az egész időszak tárgyalásánál fogjuk vizsgálni. A télvégi és a tavasz elejei olvadásokból és esőzésekből származó felszini vizek igen jelentősek a hazai felszini vizek keletkezésénél. A nagy területekre terjedő szélsőséges helyzetekben az olvadások, s az ezekhez kapcsolódó télvégi és tavaszi esőzések a fő okai a felszini vizkároknak. Szesztay K. szerint [l20j a peresi holtághoz tartozó 206 km^-es viz- gyüjtőterület megvizsgált 22 belvizhullámának levonulása során lefolyt 467 mm felszini viz 21 %-a ( 98 mm) hőolvasáből és 79 %-a (370 mm) esőből származott. Hosszabb időszak átlagát vizsgálva a felszini vizek 3/4-e esőből és csak 1/4-e adódott hóléből. Kienitz G. a Hortobágy-Berettyó főcsatorna ágotai vizmércéjéhez tartozó és 1910-1959 közötti 50 árhullámot vizsgálva [50] megállapítja, hogy ezekből 33 volt téli (XII-IV) hullám, amikor a hóolvadás is szerepet játszhatott . A nagy intenzitású tavaszi és a 'nyári csapadékok szélsőséges belvizi helyzeteket okozhatnak, de általában nem nagy vizgyüjtőterületekre kiterjedően. így például [59 J a Körösök völgyében 1956-ban Gyula, Békéscsaba, Békés határában, 1957-ben Gyula, Sarkad, Méhkerék határában voltak nagyobb elöntések. Ezek az általában helyi jellegű elöntések, a növényzet fejlődésének előrehaladott volta következtében, nagy károkat okoztak. A felszini viz keletkezése szempontjából jellegzetes a téli alacsony hőmérsékletek szerepe. Lászlóffy W. feldolgozta az 1826-1940. évi hőmér - 8 -
