Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
ségii humusz szabadul fel, a talaj szerves anyaga oldható vegyületekbe kerül és a mezőgazdasági termelés számára elvész. Gyakori eset, midőn a leirt folyamat az A szinten kivül a B szint egy részére is kihat, amikor is például a szolonyec talajok már emlitett jellegzetes szerkezete elmosódik és szürkés lepedéket kap. Az A szint a szologyosodás során teljesen kifakul, szerkezete lemezessé válik, amelyet felépitő apró lemezek a megszáradás után könnyen elporlanak. A talajok megszáradás után gyakran teljesen kopárok. A szologyok képződésének bemutatására igen sok elmélet keletkezett, amelyek közül azonban egyik sem választható ki teljesen egyértelműen. A szol one sák talajokat jellemzi, hogy már a felső talajszintben is nagy a sótartalom. Ezeknek a talajoknak a szelvénye monoton, nem tagolódik jól elkülönithető szintekre. A szoloncsákokat osztályozhatjuk aszerint, hogy milyen sók képezik a száraz maradék főtömegét. Ilyen értelemben vannak szódás, szulfátos, kloridos stb. szoloncsákok. A szoloncsák talajon morfológiájuk szerint is megkülönböztethetők. Vannak un. fekete szoloncsákok, ahol a felső réteg és a talajfelszin a kioldott humusztól fekete, továbbá un. nedves szoloncsákok, amelyeknek felső szintjében olyan sok a higrosz- kópos só, hogy felületük állandóan nedves. Tipikus szoloncsák talajok a Tiszántúlon alig fordulnak elő, legfeljebb helyenként a sós vízállások, bepárlődások utján kisebb foltokban. Nagyobb szerepet játszik azonban maga a só felhalmoződási folyamata számos szo- loncsákos tipusu talaj kialakulásánál. így például az un. réti szolonyec talajok az esetek igen nagy részében szoloncsákosak. A tiszántúli réti csemoz- jomok'egy része is a mélyebb rétegeiben vagy a löszrétegekben jelentős mennyiségű oldható sőt tartalmaz, igy joggal nevezhető mélyében szolon- csákos vagy sós réti csernozjomnak. A sőfelhalmozódás a Tiszántúl szolo- gyos talajainál is előfordulhat. 1.442.2. A vízrendezések Itatása a szikesedésre Szabolcs I. a vízrendezések hatásainak felismerésére érdekes kísérleteket vezetett be, amelyeknek során egy Szarvas környékéről vett nem szikes réti talaj mintáit különböző kezeléseknek vetette alá. A tartós vízborítás során oldható humusz és vas, valamint szóda és H^S keletkezett. A tartós vízborítás lényeges befolyást gyakorolt a folyamatokra, jelentősebbet mint a különböző hig sőoldatokkal, valamint a CaCO^-mal való kezelés. A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy a szóda a vizsgálati esetben minden bizonnyal a talaj szerves anyagaiban levő kénvegyületek terhére keletkezett. Ennek megfelelően a kísérlet jó példát szolgáltatott arra, hogy vízborítás mellett milyen intenziven és milyen jellegzetesen indulhatnak meg a szikesedési folyamatok olyan talajokon is, amelyek egyéb körülmények között nem szikesednek el.- 90 -
