Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok

A sztyeppesedés és a rétiesedés folyamatának vázlatos áttekintése után sző szerint összefoglaljuk Szabolcs I. végső megállapitásait [llO]:

1. A vízrendezések a Tiszántúl talajképződési folyamataira nagy hatást gyakoroltak. Ez a hatás a csernozjom talakjokra volt a legkevésbé jelentős, jelentősebb volt a réti csemozjomokra és még jelentősebb a réti talajokra és a réti láptalajokra.

2. A vízrendezések következtében a tiszántúli talajképződési folyamatok a korábbi állapothoz hasonlítva szárazabb körülmények közé kerültek. Ilyen értelemben

a láptalaj - réti talaj - réti csernozjom - csernozjom sorozat értelmében a felsorolás sorrendjében tolódtak el a talajképződési folyamatok. Ezt jól jellemzi a sztyeppesedés kifejezés.

3. Az előző változások során sok ezer km hajdani mocsári és láptalaj alakult át réti tipusu talajjá, ami által a mezőgazdasági termelés számára hozzáférhetővé és hasznosithatővá vált.

4. Jelentős területeken a hajdani réti talajokban a csernozjom-képző- dési folyamat került előtérbe. A Tiszántúl réti csernozjom talajai többségükben ilyen változások során alakultak ki.

5. A sztyeppesedés során kialakult talajtípusok termékenysége az esetek túlnyomó többségében nem marad alatta a korábbi talajtípusokénak, és helyes mezőgazdasági hasznosítás esetében nem figyelhető meg e talajok termékenységének csökkenése a vízrendezések következtében. Helyenként azonban a vízrendezések nyomán, a helytelen gazdálkodás miatt, a szerves anyag nagy fokú csökkenése és egyéb tényezők folytán beállott a talajok termékenységének romlása, ez azonban nem a vízrendezések, hanem a helytelen művelés és hasznosítás következménye.

6. A sztyeppesedés folyamata mellett és azzal az esetek többségében szorosan összefonódva, a Tiszántúl vízrendezése után fontos szerepük volt és van a szikesedési folyamatoknak is.

1.442. A vízrendezések és a szikesedés [1-3, 24-25, 29, 40, 110]

Tárgyalásunk bevezetéseképpen bemutatjuk Szabolcs I. feldolgozásé - ban a 18. ábrán a Tiszántúl szikes talajtípusainak elhelyezkedését. Ez a kép világosan mutatja a szikesedés kérdésének bonyolultságát. Vizsgáljuk meg a továbbiakban ugyancsak Szabolcs I. feldolgozása nyomán a szikesedés alapvető okait, a szoloncsákok, a szolonyecek és szologyok keletkezését, a vízrendezési megoldások hatását.- 84 -