Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
a felületi viz képződése a talajfelszin borításával és a talajszelvény pórusainak vizzel telítésével, a talajviz megemelkedése, illetőleg a tenyészidő alatti ingadozása ugyancsak a talajszelvény pórusainak telítésével, a transzpiráciős zóna nagy páratelitettségével teszi próbára a növényzetet. A viztürés mértéke ugyanolyan igénybevétel esetében, mint belső tényezőktől, elsősorban a következőktől függ: a) a növényfajtól, illetve fajtától, b) az életszakasztól (fenofázis), c) a növény magasságától (cm), a külső tényezők közül pedig elsősorban a következőktől függ: a) a vizboritás magassága (cm) és b) a lég- illetőleg vizhőmérséklet. Petrasovits I. kisérletei azt mutatták, hogy azonos igénybevétel hatására a növények vegetativ és generativ szervei a viztürés eltérő mértékével feleltek. A kapott adatok alapján meg kell tehát különböztetni a vegetativ és generativ viztürő képességet. A generativ viztürő képesség ismerete annak a felismeréséhez vezetett, hogy vannak a növény életében olyan sza - kaszok, a generativ szervek kialakulásának és működésének szakaszai, amikor a növények generativ szempontból fokozott érzékenységet mutatnak a talaj káros vizbőségével szemben. Ezekben a kritikus periódusokban a talaj káros vizbősége elsősorban nem a növény növekedését befolyásolja, vagy a növényegyedek pusztulását idézi elő, hanem a generativ szervek fejlődésének megszűnését, olykor a szemtermés teljes elvesztését váltja ki. Petrasovits I. közvetlen kísérleti eredményeiből a 12. ábrán mutatunk be néhányat. Ez az ábra a tűrési görbe segítségével vázolja, hogy viszony- iának egymáshoz az egyes növényfajok vegetativ és generativ viztürő képes- ségi értékei a virágzáskori káros igénybevétellel szemben. Mig egy 50 órás igénybevétel a vegetativ termést a kukorica és a napraforgó esetében alig befolyásolta, a szemtermés már 10-20 %-kal csökkent. Az ábrán szereplő bab és borsó esetében az 50 órás igénybevétel az egész tömegtermést mintegy 10 %-kal csökkentette, a szemtermés 20-30 %-os elvesztésével párosítva. A vizsgált növényfajok a virágzás fenofázisában viszonylag nagyobb vegetativ és kisebb generativ viztürő képességet mutattak. A kisebb vegetativ viztürő képesség azonban ugyanazon növényfajnál kisebb generativ viztürő képességgel párosult. A vízkárok szempontjából még bemutatunk egy-két külföldi eredményt is. Cserkaszov például megállapítja[22j, hogy a tenyészidőszak előtt, a tavaszi árvizek alkalmával a rétek egy-két hónapos elöntést is kibirnak. A tenyészidő alatt viszont 36 óránál hosszabb elöntés sem engedhető meg az ellenálló füfajtáknál, és egészen 6 órára le kell mennünk érzékeny kultu- 69 -
