Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Mezőgazdasági szempontok
addig várni kell, mig a talajfagy kienged, hogy az minél mélyebben beázhasson, illetőleg minél több vizet tudjon tárolni. Tudnunk kell, ahogy Mihályfalvi I, ezt megállapítja, hogy a legelőn visszatartott viz csak akkor okoz a növényállományban károsodást, ha az már kezd felengedni, illetőleg ha a viz hőfoka meghaladja a +10-12 C°-ot. Ebben az esetben azonban már gondoskodni kell a felületi vizek gyors elvezetéséről. A gyepek élettani körülményeinek helyes figyelembevételével tehát, különösebb ráfordítások nélkül, nemcsak a talaj beázási mélységét és a legelő hozamát növelhetjük, hanem a kora tavaszi felszíni vizek elhárításában is jelentős segítséget nyújthatunk. A felszíni vizek visszatartásával megővhatők a mélyebben fekvő szántóföldjeink a káros vizek elöntésétől, s a még mindig elvezetendő felszíni vizek a már teljesitőképes vízlevezető hálózattal elvezethetők. A bemutatott kérdéscsoport további megvilágítására még vázoljuk Gábriel A. [3l] egyik érdekes kísérleti eredményét, amelyben az évelő szálastakarmányoknakszerepét igazolja a talaj víznyelő képességének növelésére. Az évelő szálastakarmányok azzal, hogy növényzetükkel a területet beborítják, a csapadéknak a talaj felszínre hullását kedvezőbbé teszik, a be- szivárgási körülményeket ezzel elősegítik és a lefolyó viz mennyiségét csökkentik. Erős gyökérzetük áttöri- az erősen tömődött eketalpréteget, illetőleg javítja az alsó, un. B talajszint vízáteresztő képességét. Ezt igazolják a Nagytoldi-pusztán vályogos erdőtalajon, 1954-ben a Kacsinszkij-féle csöves módszerrel végzett vizsgálatok. Lucerna alatt, 20-25 cm mélységben ugyanolyan víznyelő képességgel (59 mm/h) mértek, mint a felszínen, az évelő szálastakarmányok esetében, mig kukorica, búza és árpa alatt 20-25 cm mélyen jóval kisebb értéket (22-42 mm/h) észleltek. Ennek a kedvező hatásnak az oka a talajvizsgálati adatok szerint, a lucerna gyökérzetének lazító szerepe volt. A lefolyási körülmények helyes változtatása szempontjából jelentős lehet ez a természetes beavatkozás, mert éppen az eketalpréteg, illetőleg a B szint tömődött volta szabja meg a nagy intenzitású késő tavaszi és kora nyári esők esetében az egész talajszelvény viznyelőképességét. 1.422. Az elöntési károk vizsgálata [21, 22, 34, 44, 81, 98] A növénytermesztés és a talajmunkák szempontjából felül kell vizsgálnunk az okozott károkat. A mezőgazdaság színvonalának fejlődésével, az egy hektárra jutó állóeszköz és bruttó termelési értéknek állandó növekedésével, a felszíni vizek okozta károk értéke folytonosan emelkedik. A felszíni károk közvetlen hatása terméskiesésben jelentkezik, emellett rendkivü’ien nagy forgóeszköz- és holtmunkaráforditás megy veszendőbe.- 61 -