Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
vállalatoknál, gazdaságoknál követett eljárásokat, a kiadványaikban összefoglalt tárgyi anyagrészeket. Külön tekintettel voltunk az Országos Vizgaz- dálkodási Kerettervre. Feltártuk a kérdéssel foglalkozó hazai és külföldi szakirodalmat, amit utolsó fejezetünkben részletezünk. A jegyzet nem tárgyal számos a mezőgazdasági vizgazdálkodással szorosan összekapcsolt kérdéscsoportot, mert ezeket más tárgyak keretében ismerik meg hallgatóink. így például az alkalmazott hidrológiai és hidraulikai kérdéseket a hasonló nevű tárgyak, mezőgazdaságunk felépítését, megismerésének részletkérdéseit a "Mezőgazdaságtan" I. és II. cimü tárgy, a mezőgazdasági vizgazdálkodás területén alkalmazott műtárgyak tervezési és épitési, üzemelési kérdéseit a "Kis műtárgyak és kutak”, a "Szivattyú- telepek”, továbbá az "Automatika és vizmérés" c. tárgyak, a földmunkák műszaki részleteit, a földmunkagépek szerkezeti és üzemi adatait a "Viz- épitési földmunkák" c. tárgy, az igazgatás és a gazdasági vizsgálatok kérdéseit a "Vizügyi és mezőgazdasági államigazgatás", továbbá a "Tervgazdaság és pénzügy" c. tárgyak stb. ismertetik. Foglalkozunk bevezetőnkben még röviden a vízrendezés általános el- veivel. A vízrendezési kérdések vizsgálatánál az első jelentős kérdés, hogy sik-, domb- vagy hegyvidéki vizgyüjtőterülettel van-e dolgunk. A síkvidéki vizgyüjtőteröleteknél a mezőgazdasági vizrendezési feladatot döntően az határozza meg, hogy az esés mind a terepen, mind a medrekben igen kicsi, a lefolyás természetes módon hátráltatott, s ugyanakkor a talajvizszin általában közel helyezkedik el a felszínhez. Dombvidéki vízgyűjtőterületeken a viz összegyülekezése és lefolyása gyors, eróziós károk lépnek föl, a talajvíz általában mélyen van. Hegyvidéken az összegyülekezés és a lefolyás igen gyors, az eróziós folyamatok is jelentősek, s jelentősek a hegységek, éspedig főleg a karszt- hegységek belsejében lejátszódó viztározási és vizmozgási folyamatok, a forrástevékenység stb. A síkvidéki vízgyűjtőterületeken a vizrendezési vizsgálatok elsőrendű célja a leírtaknak megfelelően a felszíni lefolyás és a felszíni tározódás összefüggő folyamatainak a tanulmányozása, továbbá a talajban és a talaj- viztérben lejátszódó folyamatok vizsgálata. A dombvidéki vízgyűjtőterülete - ken az elsőrendű cél a felszíni lefolyásnak s ezzel kapcsolatosan az eróziós folyamatoknak a vizsgálata. A hegyvidéki vízgyűjtőterületeken ugyancsak kiemelkedően jelentős a felszíni összegyülekezés és az erózió tanulmányozása. amihez kapcsolódik, a mezőgazdasági vizgazdálkodás szempontjából már nem jelentős tározódási és mozgási folyamatok feltárása a hegységek belső rés- és repedésrendszerében. A továbbiakban fontos rámutatnunk arra is, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodási munkák elsőrendű célja az, hogy a mezőgazdaság feladatai - nak helyes megoldását elősegítse. Ezért felsoroljuk a következőkben mindazokat az agronómiái eljárásokat, amelyeket a mezőgazdasági vizgazdálko- 4 -
