Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Meteorológiai szempontok
A levezetett (21) függvények, továbbá az említett táblázatos összeállítás alapján meghatározhatók api, 2,5, 5, 10 és 20 %-os valószínűséghez tartozó csapadék valószínűségi függvények. Példaképpen bemutatunk ilyen függvényeket a 7. ábrán. Ezeknek a függvényeknek meghatározott T időtartamhoz tartozó függvényértékei megadják azt a csapadékmennyiséget - mint a bázis-időszak T idő alatt előforduló évenkénti maximális csapadékmennyiségét - mellyel egyenlő, vagy amelynél nagyobb érték p valószínűséggel, vagyis az évek p %-ában fordul elő. A gyakorlati végrehajtást illetően hivatkozunk Szigyártó Z, részletes munkájára [l23j. A meteorológiai szempontok vizsgálatánál megemlítünk a továbbiakban még néhány a hótakaró olvadására és a hótakaróban levő vízkészlet változására vonatkozó megfigyelési és kutatási eredményt. A csapadék mennyiségének és intenzitásának vizsgálatánál a legfőbb kérdés, hogy miképpen lehet egyszerűen áttérni a szilárd halmazállapotú csapadékra vonatkozó megfigyelési adatokról (amelyek még nem jellemzik a felszíni viz képződése szempontjából a folyamatokat) a folyékony halmaz - állapotú csapadék, a hőié adataira (amelyek már jól jellemzik a kérdéses folyamatokat). Bozóky-Szeszich Károly vizsgálatai ennek az áttérésnek a lehetőségeit állapították meg [13, 103 J. ' Vizsgálatához Szerep, Turkeve és Kisvárda csapadékmérőállomások 1901 és 1960 közötti észlelési adataiból indult ki. Beható, az előzőekben bemutatott vizháztartási számítással levezette 60 év hótakarős időszakaira, napról-napra, a hótakarőban szilárd, esetleg cseppfolyós alakban halmozódó, s onnan hőié alakjában távozó vízmennyiségeket. Ezzel sikerült végső fokon olyan naptári napokhoz kötött csapadék adatsort előállítani, amelynek minden egyes értéke jellemzi a talajfelszínen folyékony halmazállapotban megjelenő csapadékot, azaz a felszíni viz keletkezése szempontjából azonos súlyú értékeket ad. Az eredeti és az átdolgozott adatsort ezután a szokásos "Montanari"-féle feldolgozási módon, az 1-6 napi csapadék-értékeket gyűjtve, statisztikailag rendszerezte. A rendszerező munka eredményeiből a Szerepre vonatkozó egyik feldolgozás eredményeit mutatjuk be a 9. táblázatban. A 9. táblázat eredményei szemléltetik, hogy eltérés van a kétféle feldolgozás között. így például a nagyságrendben 6-ik, tehát a p = 10 %-os előfordulási valószínűségű 5 napi csapadék 45 mm, ha nem vagyunk tekintettel a csapadék halmazállapotára, s 60 mm ha az összeget az olvadás figyelembevételével képeztük. A két érték hányadosa 1,33, eléggé számottevő. Különben a rangsorban az első két érték, valamint a 30-ik érték és attól lefelé minden további érték, mindkét feldolgozásnál közel azonos. Az első két értéknél megfigyelt azonosság az eső-adatok kiemelkedő szerepére, a többi érték azonossága pedig a hóadatok jelentéktelenségére mu- 40 -