Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
1. Alap-folyamatok - Meteorológiai szempontok
74 mm, 36 mm, 2 200 km -en 2 4800 km -en ugyanakkor a kétévenként egyszer jelentkező 6 napos csapadék: 35,5 mm és 31,5 mm. Mint érdekes eredményt említhetjük meg azt is, hogy a Montanari- tipusu csapadéktörvények kitevője az Alföldön a rövid időtartamú esőkre (10-180 perc) közelítőleg 0,75-nek, a hosszabb időtartamú folyamatok esetében (1-6 nap) 0,62-nek vehetők fel. Ugyancsak a Montanari-féle feldolgozási módon alapszik Bacsó N. érdekes munkája [5], amelynek során megállapította az egész országra az 1-24 órai időtartamú csapadék-adatok különböző évi gyakoriságú értékeit. Munkája során 200 meteorológiai állomás 50 évi eredeti ombrométeres megfigyeléseinek alapján vizsgálta a 24 órás csapadékösszegeket. A számítási kiindulást a havonként megállapított 24 órás maximumok jelentették. Ezeket az értékeket az ombrométeres és az ombrográfos észlelések között jelentkező eltérések vizsgálata nyomán 1,1-el javította. A vizsgálat eredményeképpen megkapta 1/2, 1, 2, 5, 10, 20 és 50 évente legalább egyszer előforduló 24 órás csapadékösszegek alsó határértékét. Ezek után a megkapott adatokból és 10 hazai ombrográfos állomás eredeti ombrográfos megfigyeléseiből levezetett átlagos szabályszerűségek alapján visszaszámította az egy napon belüli részidőszakok csapadékértékeit is. Ily módon jutott el a 7. táblázatban Kőszegről bemutatott adatcsoporthoz, amely példája a mintegy 200 hazai állomásról készített táblázatos összeállításnak. Minden egyes adatcsoport 42 számból áll, amelyek mindegyike más időtartam és más valószínűség vonatkozásában jellemzi egy-egy állomás mértékadó csapadékait. A továbbiakban bemutatjuk a csapadéktörvények meghatározásának egy másik, újabb útját. Szigyártó Z. megállapította - mint az előzőekben már láttuk - hogy a Montanari éghajlati valőszinüségi függvények elnevezésükkel ellentétben csak igen laza kapcsolatban állnak a valószínűség matematikai fogalmával. Szükségét látta ezért egy olyan módszer kidolgozásának, amelynek eredményeképpen meghatározható egy olyan valódi "csapadék valőszinüségi függvény", amely az alapul vett időszakra (a teljes évre vagy az év meghatározott részére) megadja a T időtartam alatt jelentkező évenkénti h maximális csapadékmennyiség p valószínűséggel előforduló értékét, tehát azt a maximális csapadékmennyiséget, mellyel egyenlő vagy amelynél nagyobb érték az évek p százalékában fordul elő. h = h (T, p) (14)- 34 -
