Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása
eszerint válhat a beruházás többé vagy kevésbé gazdaságossá. Ebből az esetlegességből viszont azt a következtetést lehet levonni, hogy minden ilyen jellegű beruházásnál célszerű feltételezni, hogy közvetlen utána nedves évek következhetnek. Az 50 évi átlag helyett igy a mai mértékadónak tekinthető beruházási megtérülési idő alatt bekövetkezhető károk átlagával kell számolni. Átlagosan ezt az időt 10 évben lehet felvenni. A vizsgált tervek legkedvezőtlenebb 10 éves periódusainak átlagos kárai többszörösei az 50 évi átlagos károknak. Vizsgáljuk meg, hogy mit jelentenek ezek a kárértékek. Olvassuk le ezért az 51. ábrából egyrészt az 5-évi, másrészt a 10-évi gyakoriságú károkat az 50 évi átlagos kár függvényében és ábrázoljuk az 52. ábrán ezeket a pontokat összekötő két határvonalat. Rajzoljuk fel most ugyanezen az ábrán a 'egkedvezőtlenebb 10 év évi átlagos kárait. Látható, hogy az 5 és a 10 évi gyakorisághoz tartozó vonalak közrefogják a legkedvezőtlenebb 10 év átlagos kárait jellemző pontokat. Ezen alapon a gazdaságossági számitásokban nyugodtan számolhatunk az 5-10 évi gyakoriságú vizkárok figyelembevételével. S e határokon belül, aszerint, hogy kisebb vagy nagyobb biztonságot akarunk elérni, vesszük föl az alsó vagy a fölső értéket. Összegezve, a normatívák felhasználásával a meghatározás útja a-következő lépésekből áll: 1. Az alapanyag beszerzése (2.): szintvonalas helyszinrajz, a vizgyüjtőhatár bejelölésével, talajtani helyszinrajz, a jelenlegi kiépítésre vonatkozó adatok. 2. A vizgyüjtőterület kiterjedésének megállapitása, s a talajféleségek %-os megoszlásának kiszámítása. * 3. Az évi átlagos fajlagos törzskárok megállapitása. A 29. táblázatból megáilapitandők a jelenlegi q. kiépítéshez, valamint az ennél nagyobb 0^. ^ ...........kiépítésekhez az 50 évi átlagos fajlagos t örzskárok értékei talajfajtánként. (Ezek a károk a száraz gazdálkodási körülményekre vonatkoznak.) 4. Az öntözés hatásának figyelembevétele. 5. A 10 %-os károk számítása. A 3. pont alatti törzskárok felhasználásával a 30. táblázatból meghatározhatók a 10 %-os fajlagos törzs- károk. Ezeket az értékeket a járulékos károk, illetőleg a népgazdaság egyéb ágazataiban bekövetkező károsodások figyelembevételével 2-es szorzótényezővel kell növelni. Az igy megnövelt károk a q., q^, q^, ... q^ kiépítésekhez tartozó 10 %-os tapasztalati valószinüségü teljes kárértékek. ' - 218 *
