Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)
3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása
számítani, hogy annyi százalékkal kell megnövelni őket, ahány százalékát a vizsgált öblözet területének öntözik. Korlátozó kikötés, hogy az öntözött terület kiterjedése ne haladja meg a 80 %-ot, és azon bellii a rizsteriilet a 40 %-ot. Ilyen módon a 29. táblázat és 50. ábra segítségével öntözéses viszonyokra is meghatározható az átlagos fajlagos törzskár értéke. 30. táblázat A különféle valószínűségű (gyakoriságú) fajlagos törzskárok meghatározása az 50 évi átlagos fajlagos t,örzskár függvényében (Ft/ha) p n Ft/ha. év 50 évi átlagos fajlagos törzskárok % év 2 4 6 8 10 15 20 25 30 35 40 45 50 60 70 80 50 2 2 2 3 4 5 7 9 12 14 16 18 19 20 24 26 27 20 5 4 8 13 19 21 31 41 50 57 64 69 74 79 87 94 98 10 10 13 23 33 47 52 70 87 101 113 123 132 140 147 160 172 181 6,7 15 19 36 50 70 78 102 124 143 161 178 193 205 215 230 243 255 5 20 25 48 65 91 100 130 157 182 204 225 244 260 273 292 309 323 4 25 30 56 76 106 116 156 188 218 243 266 287 305 322 347 368 385 3,3 30 35 63 87 120 130 175 216 250 277 301 324 345 363 392 418 438 2,5 40 40 75 105 145 159 217 263 300 330 358 382 403 423 461 493 518 2 50 45 84 119 165 180 224 291 331 366 397 424 446 504 504 538 570 A vizsgálatokhoz Kienitz G. még további összefüggéseket is megállapított. így többek között meghatározta grafikus utón közelitő kiegyenlítéssel, a különféle valószínűségű károk és az évi átlagos fajlagos törzskár összefüggését (5 1. ábra és 30. táblázat). Elemzi továbbá az évi átlagos fajlagos törzskár, a legkedvezőtlenebb 10 év átlagos kára, valamint az 5 és 10 évi gyakoriságú kár közötti összefüggéseket (52. ábra). 0 A különféle valószínűségi károk ábrázolásánál feltüntettük az 50 évi átlagos kár helyét is. Tekintetbe véve a felszini vizek sajátosságait, világos, hogy a gazdaságossági számításokban az 50 évi átlaggal történő számítás hamis képet adna. Ha a jelentkező károk nem térnének el sokban az átlagtól, lehetne az utóbbival számolni. Mivel azonban az átlagtól való eltérések igen nagyok, ezt az utat nem követhetjük. Az átlaggal történő számítás azt jelenti, hogy 50 év összkárai lennének csak egyensúlyban a beruházásokkal. A gazdaságosság szempontjából pedig lényeges, hogy a károk mikor és milyen eloszlással jelentkeznek, igy az átlaggal való helyettesítés semmiképpen sem engedhető meg. A károk időbeli eloszlásának szabályszerűségei nem állapíthatók meg. Bármely időpont megelőzhet akár nedvesebb, akár szárazabb periódust,- 216"r
