Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása

Qinß = Q.- + Q.

in

int

(141)

amiből a szakaszos továbbszállításra kerülő Q^ vízhozam a (140) összefüggést felhasználva már számítható:

Qin =

1 +

dV

dQ

QinB +

dV

dQ

1 +

dV

dQ

‘(i-l)n

= oC,

QinB + Z3' ^

(i-l)n

(142)

A V(Q) tározási görbéből az ^6 és a JS_ értékek már egyszerűen meghatározhatók és ugyancsak a vízhozam függvényében ábrázolhatók (46/d ábra).

Ezen számítási elv alapján maga a számítás szakaszról szakaszra haladva végrehajtható. A számítás táblázatosán viszonylag mechanikusan és gyorsan végezhető, egy-egy levonuló hullám elemzése gyakorlott munkaerőnek legfeljebb 2-3 óra. A módszernél nem teljesen tisztázott a folyamat időbeli lejátszódásának figyelembevétele.

Ezt az eljárást használta fel Török L. a Vidi-éri vízrendszer fejlesztési tervének készítésénél a mederbővítést pótló tározók hatásának vizsgálatára. A csatorna vízszállító kapacitásán felüli vízhozamot 5 tározóban tervezte visszatartani (47. ábra). Az 50 évenként várható (2 %-os) lefolyás esetében az elméleti számítások szerint 740 ezer m3 vizet kell tározni. Megvizsgálta Török L., hogy az ábra szerint 5 tározó 1040 ezer m3-es tározőtere elegeiidő-e az üzemi kötöttségek melletti levezetés biztosítására. (Az üzemi kötöttség itt azt jelentette, hogy a Keleti főcsatorna alatti bujtató vízszállítása nem haladhatja meg a 3 m3/s-t, a mederszakaszok vízszállítása pedig csak igen rövid ideig múlhatja felül a kiépítési vízhozamot. )

A részletes számítások szerint az I-II. tározók hasznosan legfeljebb 78 %-ig tölthetők fel a felettük levő vízgyűjtőterület elégtelensége miatt.

A tározókba vezetett viz összesen 900 000 m^-t tesz ki, de emellett az

O r

egyes mederszakaszokon összesen mintegy 900 000 m -nyi elöntés is fellép. Az egyes mesterséges tározók és a természetes völgytározók legnagyobb terhelése nem egyidejű, igy tulajdonképpen nem összegezhető.

A főcsatornán épülő tározók természetesen nem csökkentik a mellékcsatornák vízszállítását, az egyes főcsatornák vízszállítása a tározók viszonylag koncentrált elhelyezése miatt 18-85 %-kal megnövekedhet, s ez a növekedés, ami a meder melletti mély területek elöntésével jár együtt,

1,0-2, 5 napig tarthat.

Az elemzésből egyértelműen kiderül, hogy mely tényezők határozzák meg az egyes tározók töltésének kezdeti időpontját, a töltés ütemét, s igy az üzem a vízállások megadásával egyértelművé tehető. A vizsgálat kimu- 202 -