Salamin Pál: Vízrendezések 1. Síkvidéki vízrendezés (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966)

3. Tervezés - A fajlagos vízhozam meghatározása

Vizsgáljuk meg ennek a függvénynek fizikai értelmét T különböző értékei mellett (41. ábra).

Ha

T < X,

(108)

akkor is érvényes a (105) területegyenlőséget kifejező egyenlet és a (107) egyenlet. Ekkor ugyanis felirhatő a 41/a. ábra jelöléseinek figyelembevételével a következő területegyenlőség:

.q^, = 1.«^ +

(109)

Ha ebbe helyettesítjük a 41/a. ábra alapján a q^, értéket, valóban a (105),

és az előzőkben vázolt utón, a (107) egyenletet kapjuk.

A

T < T <. T

qT

(110)

tartományban a (107) egyenlet külön vizsgálatot nem kiván, mert a 40. ábra közvetlenül erre a szakaszra vonatkozik.

A

T=r+t (ni)

esetben (41/b. ábra)

qt = qT • (112)

Ekkor ugyanis a (107) egyenlet zárójeles tényezője a következőképpen alakul:

JL + [/ (_-L_) + - = - -Í—(- 1/ (—-—) + íü

2.X V2.Z ' X 2.Z \y2.Z ’ Z

2 2

t +4. X +4. "ZT. t

2.

2.X |í

azaz a (107) egyenletből:

4. Z

2.Z

= 1,

qt = qT . 1 = qT

(Hasonlóképpen igazolható a T X tartományban - lásd a (108) egyenletet, - hogy a T = T -t esetben = q*.)

188 -