Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. Felszíni vízelvezetés

megközelítő állapotban pedig lényegesen nagyobb a laboratóriumi hőfokon mért értéknél. Ennek nyilvánvaló magyarázata, hogy az agyag ä laboratóriumi hőmérsékleten nagymértékben duzzad, ugyaiiakkor a fagyasztás során un. fagyszerkezete alakul ki, amely a vizáteresztést javitja. (Lényegében ez a hatás egyezik az előzőekben már említett szerkezetjavító hatással.)

4. A szikes homokok vizzáróaknak bizonyultak.

5. A hőmérséklet változásának igen nagy a hatása a fagypont környezetében.

1,124 A felszini víz keletkezésének vizsgálata

A vlzgylljtőterlllet adott pontján keletkező felszini viz mennyiségét különböző módokon határozhatjuk meg.

Az egyes esőkből lefolyó összes vizmennyiséget Sági K. kapcsolatszámi- tási vizsgálatai alapján a talaj minőségének, a felső talajréteg kezdeti víztartalmának, az eső mennyiségének és a mezőgazdasági kultúrának függvényében határozta meg (8. ábra). Az ilyen jellegű meghatározási módok elsősorban a hidrológiai (vizháztartási) jellegű összegyülekezés-számítási eljárásokhoz adnak segitséget. A talaj felső 5-10 cm-es rétegekben mért kezdeti nedvességtartalom

8. ábra- 24 -