Salamin Pál: Mezőgazdasági vízgazdálkodás III/A (Tankönyvkiadó, Budapest, 1972)

1. Felszíni vízelvezetés

1.123 A beszivárgás vizsgálata A talajba szivárgás folyamatának feltárásához ismerni kell a talaj fizikai sajátságait. Az újabb kutatások szerint érdemes a talaj pőrusterének felosztá­sát tovább finomítani. Klimes-Szmik nyomán a talaj teljes pőrusterét a követ­kezőképpen oszthatjuk fel: P - VK = P, max 1 min (a bezárt levegőt tartalmazó pó- rustér), (18) VK - VK, = P max k g VK, - VK . = P, k mm kg (a sziikebb gravitációs pórustér, amelyben a viz a talajban folyé­kony alakban mozoghat), (kapilláris-gravitációs pőrustér) VK - VK max min P + P, = g kg (tágabb gravitáció pórustér), (19) (20) (21) ahol P a teljes pórustér, VK a teljes vagy maximális vizkapacitás a vizzel feltöltött, de leve- gőt helyenként megában visszatartó talaj víztartalma, VK . a talaj minimális vizkapacitása, azaz a talajszelvény azon ré­--------- szének víztartalma, amelyben a talajvíznek a kapilláris vizeme­l és folytán gyakorolt hatása már nem érvényesülhet, vagy gya* korlatilag a több órán át (72 vagy 144 órán át) homokra állítva viztelenitett minták víztartalmának átlaga, VKfc a talaj kapilláris vizkapacitása, a kapilláris utón (gyakorlatilag ----- 48 vagy 72 órán át) telitett talaj nedvességtartalma. A beszivárgási folyamatot magát befolyásolja a talaj említett fizikai szer­kezeti sajátságain felül a talaj kezdeti nedvességtartalma, hőmérséklete, a fel­szín esése, a csapadék intenzitásának időbeni változása stb. Szekrényi B. elkülöníti a gyakorlatilag homogén, illetőleg heterogén tala­jokat a vizáteresztés vizsgálata szempontjából. Homogén talajrendszerben a viz előrehaladása egyenletes, a benedvesedési él rétegről-rétegre egyenletesen nyomul előre. Heterogén (szerkezetes) talaj rendszerben a benedvesedés frontja nem egyenes vonalú, a feszültségmentes hézagterek mentén a viz előretör és viszonylag nagy sebességgel halad a talaj mélyebb rétegei felé. A vizátereszv- téssel párhuzamosan, az előretörés! vonalak környékéről kiindulva, viszonylag lassú folyamat képében agregátumról-agregátumra terjed oldalt és lefelé a be­i-18 -

Next

/
Thumbnails
Contents